Hitelfelvevők és adósságot fel nem halmozó állampolgárok egyaránt érdeklődéssel tekintenek a Kúria jogegységi eljárása elé. Ön mint a folyamatot szorgalmazó igazságügyi kormányzat tagja, milyennek tartja a nyilvánossággal már közölt jogegységi indítványt?
– A hét pontból álló kezdeményezés mindazokat a fontos kérdéseket tartalmazza, amelyek a devizaügyekben a bíróság előtt eddig rendszeresen felvetődtek. A közvélemény előtt is ismert például, mennyi vita zajlott az árfolyamrés kiszámításáról vagy arról, tisztességes-e az egyoldalú kamatemelés. A tervek szerint mindkettőről állást foglal majd a Kúria. Remélhetően válaszolnak arra is: ha a megállapodásnak csak egyes részei érvénytelenek, ez elvezethet-e az egész szerződés érvénytelenségének kimondásához. Elemzésre szorul emellett: ha csupán néhány pont érvénytelenségét rögzítik, ezek pótlását elvégezheti-e maga a bíróság. Ha ugyanis az ítélkező fórum nem tudná kijavítani a hitelszerződés hibáit, a kormánynak kellene megoldási javaslattal szolgálnia.
– A hírek szerint az eddigi perekben elhangzottak érvek a részleges és a teljes érvénytelenség mellett is. Ön hogyan vélekedik erről?
– Tudni kell, hogy ha a bíróság a teljes szerződést érvénytelenné nyilvánítja – ahogy ezt sok adós, felperes kéri –, a probléma még nem oldódik meg. Abban ugyanis senki sem reménykedhet, hogy bár felvette a kölcsönt, nem kell majd törlesztenie. A szerződés teljes érvénytelenségének kimondásával újabb nehéz helyzet állna elő, mert a hitelfelvevőnek hirtelen az egész kölcsönt vissza kellene fizetnie. Az adós emiatt többéves elszámolási vitába kerülhetne a pénzintézettel.
– Eszerint célszerűbb lenne, ha csupán a devizaszerződés hibás pontjait törölné az ítélkezés?
– Ezt a Kúria dönti majd el. A kormánynak egyedül az fontos, hogy kiderüljön, mi az érvényes szerződési kikötés. A jogalkotás ezután tudja pótolni a hiányokat, és véglegesen rendezni a devizahitelek témakörét. Örülünk tehát annak, hogy a Kúria december 16-án várhatóan határozni fog, és nem húzza el hónapokra, évekre a jogegységi eljárást. Így nem fenyeget az a veszély, hogy a szükséges jogi rendezés ellentmond a későbbi bírói döntésnek.
– Jövő tavasszal választás lesz, marad elegendő idő, hogy a kormány addig lépni tudjon, és törvényjavaslatot nyújtson be?
– Eddig sem késlekedtünk a döntésekkel, az Országgyűlés az elmúlt időkben több intézkedést fogadott el a devizahitelesek megsegítésére. Továbbra is úgy látjuk, hogy a jelzálogalapú devizahitel konstrukcióját meg kell szüntetni. Fontos az is, hogy akik forintban vették fel a pénzt, nem járhatnak rosszabbul.
– Ön szerint sikerülhet-e a Kúriának megválaszolnia az alapkérdést? Mégpedig azt, hogy az ügyfelek és a bankok annak idején a devizaalapú hitelszerződések aláírásakor vajon devizahitel vagy forinthitel folyósításáról állapodtak meg?
– Valóban, kezdettől vita zajlik arról, hogy a bankok a svájci frankot, az eurót átváltották-e forintra, vagy eleve forinthitelt nyújtottak, csak a kamatot és a teljes hiteldíj-mutatóban szereplő költségek elszámolását devizához kötötték. A jogegységi indítványban szereplő kérdés tehát nagyon fontos, ha ugyanis forinthitelről van szó, az alapvetően befolyásolhatja a helyzet megítélését.
A Rétvári Bencével készült teljes interjút a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
