A miniszterelnököt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy reggeli rádióinterjújában jelezte: szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelek ügyében. „Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi élete felborításának kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel” – húzta alá akkor.
A tájékoztatón is megerősítette, sürgetik a jogegységi döntést. „Tudomásul vesszük, hogy az igazságszolgáltatás a magyar kormánytól elválasztva működik, de itt most nem a magyar kormányra kellene tekintettel lenni, hanem a sok százezer devizahitelesre” – fogalmazott.
A kabinet ezért azt szeretné, ha a Kúria átérezné az ügy társadalmi fontosságát, súlyát, és a szokásos ügymenettől és időrendtől eltérően – a magyar emberek érdeke szerinti időben – születne döntés, mondta a kormányfő, nyomatékosítva: „ez a határozott kérésünk van a Kúriához”, ezt tolmácsolja majd Navracsics is. „Én akkor találkozom – amit egyébként mindig örömmel teszek – a Kúria elnökével, ha nem vezetnek eredményre az igazságügy-miniszter és a Kúria közötti megbeszélések” – válaszolta újságírói kérdésre Orbán.
Ismert, a közelmúltban a hazai pénzintézetek számos alkalommal elhasaltak a devizahitelesekkel szemben, ezek mellett most is folyamatban van rengeteg per a vélhetően „igazságtalan” devizahitel-szerződések ügyében. Az MNO által megszólaltatott Léhmann György jogász például hétszáz ügyet visz.
Nem jogerős ítélet született októberben is. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a felperes által az OTP Bank és társa ellen indított „jogalap nélküli gazdagodás visszafizetése” iránti perében megállapította a kölcsönszerződés semmisségét, ugyanis a szerződéskötéskor hatályos törvények szerint „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza többek között azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást”.
Júliusban a Kúria sem a banknak, sem a devizahiteles ügyfélnek nem adott igazat egy frankalapú kölcsönszerződés elbírálásakor. Az árfolyamrést költségként kellett volna feltüntetni, de a megállapodást a legfőbb bírói fórum érvényesnek tartja. Az OTP Bank azt válaszolta az Azénpénzem.hunak, hogy az írásos ítélet kézhezvételét követően dönt majd a fellebbezés részleteiről.
Hazánkban a devizahitellel rendelkező adósok megsegítése érdekében a kormány egy sajátos, hatékony rendszert dolgozott ki, amire Áder János tett pontot azzal, hogy aláírta a devizahitelesek megsegítését célzó törvényt. A kabinet az árfolyamgát rendszerének új és szélesebb szabályozásával azokon is segíteni tud, akiknek 90 napon túli tartozásuk van.
A felhalmozódott hátralék, büntetőkamat összege gyűjtőszámlára kerül. Az adós elkezdi törleszteni az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét, s az említett késedelmes adósság és a büntetőkamat ott lesz a gyűjtőszámlán.
Erre a számlára az állam kezességet vállal, amiért cserébe – a kormánypártok indokoltnak és megalapozottnak tartják – a fizetőképesség érdekében a bank adómentesen elengedné az adósság egy részét. A tartozást úgy kell elengedni, hogy az adósság utána kevesebb legyen, mint a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan értékének 95 százaléka – derült ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének keddi tájékoztatásából. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a tartozáselengedés nem kötelező, „csupán egy erős ösztönző”.
Az árfolyamgát keretében a frankot 180, az eurót 250, a jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. Azért öt évet határoztak meg maximumként, mert a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek teljes kivezetéséhez ennyi időre van szükség.
A jegybank szerint a legnagyobb kockázat a háztartások devizában való eladósodottsága. Bár jelentősen csökkent a devizaalapú jelzáloghitel-állomány, a megmaradt félmillió szerződés még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, az adósok jövedelmének jelentős részét pedig felemészti a törlesztőrészlet. A természetes fedezet hiánya miatt ők jelentős árfolyamkockázatot is viselnek, amelynek kezelése valamennyi szereplő érdeke – áll a jelentésben.
A kabinet az önkormányzatok adósságának átvállalásával jelentősen csökkentette a devizakitettség veszélyét. Így jól jártak a bankok is – hiszen hozzájutnak veszni vélt pénzükhöz –, a döntés ugyanakkor a devizahiteleseket is erőpozícióba is hozhatja a bankok tárgyalóasztalánál.
