Orbán: Ezért léptük meg az áfacsökkentést

A miniszterelnök kifejtette, hogy a sertésáfa csökkentését a munkahelyvédelmi akcióterv részeként lépték meg.

A miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy az élő és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől, azt mondta, talán valamelyest az ár is csökkenhet, de valójában nem a fogyasztói árak csökkentéséről van szó, hanem a mezőgazdaságban dolgozók munkahelyeinek megőrzéséről. Orbán Viktor a rádióban hozzátette, az áfacsökkentés igazságot tesz, a becsületesen dolgozó magyar gazdálkodók versenyképességét növeli.

A sertéságazatban ugyanis 30-40 százalékos a feketegazdaság aránya. Az élő sertés és a félsertés áfájának öt százalékra való mérséklésétől azt várja a kormány, hogy így már nem éri meg csalni az élő sertéssel és a tőkehússal. Az intézkedésnek lehet bevételcsökkentő hatása, de az előzetes tanulmányok azt mutatják, hogy csekély lesz a bevételcsökkenés – tette hozzá.

A héten bejelentett másik fontos kormányzati intézkedésről, az újabb családi támogatásokról – a gyed extra keretében eldöntött lépésekről – azt mondta a miniszterelnök, hogy aki családban képzeli el az életét, annak ezek fantasztikus távlatokat nyitnak.

Ismert, a kormány döntése értelmében a gyes és a gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.

Orbán Viktor szerint ez egy olyan akcióterv, amelynek pontos hatásait nehéz kiszámolni, de fél vagy egy év elegendő lesz a hatások megismerésére, így a következő költségvetési évben le lehet majd vonni a következtetéseket.

Mindezen intézkedések mögött a gazdaság javuló teljesítménye áll, és csak azért lehetséges mindez, „mert sikerült kölcsönösen megnyernünk egymást” – az ország vezetőinek és az embereknek – a gazdaság átalakítására – jelentette ki a kormányfő.

Hozzátette, mindvégig azt gondolta, hogy ha az elmúlt három és fél évben követett útvonalon „végigmegyünk, akkor a végén az ellenfeleink is azt fogják mondani, hogy nocsak”, hiszen „egy idő után csak szemet szúr”, hogy amikor jól és rosszul teljesítőkre osztják az Európai Unió országait, akkor a magyarok rendre abban a csoportban szerepelnek, amely jó minősítést kap.

„Egy idő után ki kell mondani, hogy bár nem tetszett nekünk, amit Magyarország csinál, mert megadóztatta a bankjainkat meg a nemzetközi cégeinket, meg másképp gondolkodik, mint mi, erősebbek a nemzeti érzelmek Magyarországon, mint az unió számos államában, és lehet, hogy ez nekünk nem tetszik ( ), de ez mégis a magyarok élete meg a magyarok sorsa, ők döntenek róla” – fejtette ki.

Orbán Viktor megítélése szerint Magyarország a saját igazáért folytatott küzdelmen túl van, sokkal kifinomultabb, szakmaibb típusú munka következik a következő néhány évben. Ha ezt a költségvetést, „így, ahogy van”, a parlament elfogadja, és „utána végre tudjuk hajtani, és nem történik változás a politikai felállásban”, akkor „fantasztikus évek előtt áll Magyarország” – mondta.

Áder János csütörtökön aláírta az újabb devizahiteles programot. A miniszterelnök hangsúlyozta: a devizahitelek rossz hitelek, s ez a bankok hibája, ezért nekik kell kijavítaniuk. A legemberségesebb döntés az újabb devizahiteles programban az, hogy meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot, másrészt pedig a már működő árfolyamgátba történő belépést kiszélesítették. Lassan már egymillió embert mentettek ki a devizahitel-csapdából.

Emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne – hangsúlyozta.

Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit – folytatta –, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.

„Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel” – mondta a kormányfő.