Varga Mihály kiemelte: Magyarország eddig elért eredményeit az Európai Bizottság legutóbbi országprognózisában is elismerte, például azt, hogy az államadósság is csökkenő pályára állt.
Az infláció mérséklődése miatt tarthatónak nevezte a jegybank kamatcsökkentési pályáját. Az eddigi eredmények között említette, hogy a gazdasági és pénzügyi stabilizáció hatásaként jelentősen csökkentek például a hosszabb, a 10 éves futamidejű állampapírok után fizetett kamatok. Míg a 2010 januárjában kibocsátott 10 éves dollárkötvényt 6,25 százalékos kamattal bocsátották piacra, 2013 februárjában 5,38 százalékra csökkent a papír kamata.
Varga kifejtette: abban, hogy Magyarország sikeres konszolidáción van túl, jelentős szerepe volt a német befektetéseknek, vállalkozásoknak; az egész német gazdaság növekedése lehetőséget adott Magyarországnak arra, hogy sikeresen vigye végig a konszolidációs folyamatot. Magyarország számára alapvető fontosságú a német gazdaság teljesítménye: a magyar export 25 százaléka Németországba irányul, és az importnak is körülbelül ekkora hányada érkezik az országból, míg a német behozatalban 16., kivitelben 17. helyen van Magyarország.
A magyar törlesztés körülbelül 20 milliárd euró évente, a költségvetési hiány mértéke 3 százalékra esett vissza (ami mintegy 3 milliárd euró), az ország megújítandó adóssága pedig 17 milliárd eurót tesz ki, 5 és 6 milliárd euró körüli lejáró devizaadósságot kell törleszteni, a forintban lejáró adósság pedig 15 milliárd euró körül van. Magyarország 9 év után idén kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és sikerült előtörleszteni az IMF-hitelt. Nemzetközi összevetésben azonban magas, mintegy 20 százalékos a GDP-hez viszonyított finanszírozási igény, és ezzel Magyarország például Ciprussal, Portugáliával, Görögországgal van egy csoportban – fejtette ki Varga Mihály. Szavai szerint „jobban állunk mint három esztendeje, de szükség van arra, hogy ez a kitettségünk a jövőben csökkenjen”.
A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy Magyarország hosszú ideig lemaradt a régiós versenyben 2010 előtt, de ezt követően lassú felzárkózás indult. Varga Mihály elmondta: a hitel-betét mutató leépülése a végéhez közeledik, és a számok azt jelzik, hogy ez a folyamat 2013-ban megfordulhat a hitelezés elindulásával, amelyet például az Eximbank hitelkihelyezése, valamint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is segít. Ezen tényezőknek köszönhetően a jövő évi növekedés az idei bővülés duplája lehet.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a foglalkoztatás területén is változás indult, jelenleg több mint 200 ezerrel több munkahely van, mint 2010-ben, ennek egyik fele versenyszférában lévő munkahely, a másik felét a közfoglalkoztatás keretében biztosított munka jelenti. A kormány fontosnak tartja, hogy segély helyett a közfoglalkoztatáson keresztül jövedelmet biztosít, a közfoglalkoztatottak 8 százaléka pedig vissza tud kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kormány 2013. január elsejétől 5 foglalkoztatási csoportnál ad foglalkoztatási kedvezményt a munkáltatóknak. A nemzetgazdasági miniszter szerint a foglalkoztatásba bele kell számítani a külföldi munkavállalást is, ennek pozitív oldala, hogy a külföldön dolgozó magyarok tavaly 1,7 millió eurót utaltak Magyarországra.
Magyarország célja, hogy a kismértékű állami centralizációjú, alacsony állami elvonást alkalmazó, és egyben alacsony hiánnyal rendelkező országok közé kerüljön – emelte ki Varga Mihály.
Az adózás kapcsán kifejtette, hogy a fekete- és szürkegazdaság aránya még mindig magas. Megerősítette, hogy az NGM nem tervezi az online kapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésére vonatkozó határidők megváltoztatását, vagyis december 31-éig kell átállítani a PC alapú, úgynevezett nagykasszákat. „Amelyik nagy bevásárlóközpontnál ez az átállás nem történik meg december 31-éig, az január elsején nem fog kinyitni”, vagy ha ki is nyit, nem fog árut értékesíteni – fogalmazott varga Mihály.
