Petréteinek fogalma sem volt, mit kell tennie

Ez derült ki az egykori miniszter tanúvallomásából a rendőri vezetők elleni büntetőper keddi tárgyalásán.

Amikor a bíró felvetette, hogy valakinek csak kellett volna döntenie, a volt miniszter úgy felelt: erre nem tud mit mondani. Mint ahogy azt sem tudta a tanú, hogy ki volt a helyszínparancsok a Kossuth téren a vádbeli események idején.

Petrétei József elmondta, hogy a titkosszolgálatok tudomása szerint nem adtak előzetes jelzést, figyelmeztetést a Parlament előtt, illetve a tévészékháznál várható eseményekre.

Arra a bírói felvetésre, lett-e következménye annak, hogy azonosító nélkül mentek utcára intézkedő rendőrök, a tanú annyit mondott: „erről nincs tudomásom”. A bíró a tanú meghallgatása során többek között a másfél évtizeddel ezelőtti jugoszláviai háborúval példálózott, amelynek a bíró szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseiben megnyilvánuló üzenete: nem lehet a személyes felelősséget azzal elhárítani, hogy valaki parancsra, csapaterő részeként cselekedett.

Petrétei József megjegyezte, hogy néhány hónappal korábban lett rendészeti miniszter, és rendőrszakmai kérdésekben nem volt tájékozott. Elsősorban azért volt a Kossuth téren, hogy a miniszterelnöknek be tudjon számolni az eseményekről. Azokban az órákban háromszor vagy négyszer is beszélt telefonon Gyurcsány Ferenccel, és helyzetértékelést adott. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnöknek milyen ráhatása volt az eseményekre, az egykori miniszter úgy reagált: ezt tőle kellene megkérdezni, mire a bíró jelezte, hogy erre sor kerülhet.

Arra a kérdésre: nem furcsállta-e, hogy a miniszterelnök közvetlenül, az illetékes miniszter kihagyásával is tárgyalt az országos rendőrfőkapitánnyal, a volt rendészeti miniszter annyit mondott, hogy erre volt joga a kormányfőnek. „Sokkoltak az események. Nem véletlenül ajánlottam fel másnap a lemondásomat” – jegyezte meg a volt miniszter, hozzátéve: a miniszterelnök a lemondást nem fogadta el.

Kérdésre válaszolva a tanú elmondta: a minisztériumban az az álláspont alakult ki, hogy elsődleges a tapasztalatok levonása, annak vizsgálata, miért nem tudta a rendőrség ellátni a feladatát, nem annyira az, hogy személyes felelősség megállapítására irányuló eljárások induljanak, hiszen „azok nem vezetnének sehova”. „A kialakult helyzetben mindenki felelős volt, és mindenkit le kellett volna váltani” – fűzte hozzá a volt miniszter.

Jelezte azt is: a gyakorlat az volt, hogy a rendőrök fegyelmi felelősségét alapvetően a rendőri szervezeten belül vizsgálták, azt pedig nem tiltotta meg, hogy ilyen felelősségre vonás történjen. „Lehet, hogy hibáztam, de úgy éreztem, hogy a személyi felelősség megállapítása nem a miniszter dolga” – mondta Petrétei József.

A bíró jelezte: a vád részben arra irányul, hogy egyes rendőri vezetők nem indították meg a szükséges felelősségre vonásokat a 2006. őszi rendőri tevékenységgel kapcsolatban, és joggal vetődhet fel bárkiben, hogy ez összefügghet a minisztérium álláspontjával.

A másfél hónapja kezdődött büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan legalább egy évig tart a Fővárosi Törvényszéken.