Bár visszautasítja, hogy ultimátumot intézett volna „kollégáihoz”, Gyurcsány Ferencnek már van forgatókönyve arra, miként tartsa továbbra is nyomás alatt az MSZP-t és az Együtt–PM-et. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a Magyar Nemzet értesülései szerint arra készül, ha az általa kitűzött december 10-i időpontig nem kap igenlő választ Mesterházy Attilától és Bajnai Gordontól, úgy több lehetséges miniszerelnök-jelöltet is megnevez.
Ismert, Gyurcsány már jó ideje hangoztatja, hogy az MSZP és az Együtt–PM-paktum egyik legnagyobb hibája, hogy nem állít egyetlen kihívót Orbán Viktorral szemben. A DK elnöke többször jelezte azt is, hogy tud olyan személyt, aki szerinte alkalmas lenne erre, azonban nem volt hajlandó megnevezni, kire gondol. A szocialisták és Bajnaiék eddig nem adtak egyértelmű választ Gyurcsány ultimátumára, korábbi nyilatkozataikban viszont egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy az ellenzéki összefogásban a DK-ra és szavazóira szükség lenne, a párt elnökére viszont nem.
Molnár Zsolt MSZP-s politikus a DK-val való kapcsolatukról pénteken azt mondta, egyre inkább úgy tűnik, a bizonytalan, de választani hajlamos és megszólítható szavazóknál Gyurcsány Ferenc megosztónak tűnik, és valószínűleg többet vinne, mint hozna. A szocialisták budapesti szervezetének elnöke a műsorban cáfolta azt a sajtóhírt, hogy a párt tartalék csapattal készül arra az esetre, ha az Együtt–PM Szövetség bebukik és jelöltet kell cserélni, csak éppen a békéscsabai tapasztalatok nyomán felmerült, hogy nem árt időben felkészülni a jelöltállításra ebben a soha nem kipróbált és rendkívül bonyolult új választási rendszerben.
Az MSZP kampányfőnöke magyarázkodásra is kényszerült. Azon korábbi kijelentését, mely szerint a közös miniszterelnök-jelölt hiánya erősítheti a demokratikus ellenzéket, úgy kommentálta: páratlan lehetőség az orbáni rendszerrel szemben szavazók számára dönteni arról, melyik demokratikus pártot szeretnék elsősorban támogatni, az egyéni választókerületben pedig kiválasztani a közös jelöltek közül azt az esélyest, aki helyben legyőzheti a kormánypárti jelöltet. Az önálló listák eközben nem kényszerítik a választókat arra, hogy ugyanazt gondolják egy pártszövetségről – tette hozzá.
A Magyar Nemzet december 6-án arról számolt be, hogy újra egymásnak esett a baloldal. Debreczeni József rosszindulattal, destrukcióval vádolja az MSZP-t, az Együtt–PM-et, sőt a baloldali sajtót is, mert ultimátumként értelmezték a DK elnökének az ellenzéki tárgyalások sürgetésére vonatkozó szavait. Bajnai Gordon szerint viszont az hajtaná a Fidesz malmára a vizet, ha Gyurcsány Ferencről beszélne.
Amikor a ciklus végén el kell számolni, elmondhatják, hogy a négyből három évben növekedett a gazdaság – jelentette ki pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte ez elsősorban a dolgozni akaró embereknek köszönhető, akik megértették, hogy nekik is részt kell vállalniuk az ország megújításában. A növekedés motorja a következő években is az lehet, ha az emberek akarnak többet dolgozni, mert látják, hogy van értelme, az adórendszer is azt segíti, hogy több munkával jobban lehessen boldogulni – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy az adórendszer átalakítása, a gyed extra és az egész napos iskola is azt szolgálja, hogy több gyermek szülessen, mert ma még „egy veszélyeztetett fajta vagyunk, folyamatosan fogyunk”.
Az áfacsalási ügyről a kormányfő azt mondta: várják a konkrétumokat. Magyarországon mindenki tud arról, hogy komoly áfacsalások történnek, a kormány válaszolt is erre a fordított áfa bevezetésével a gabonakereskedelemben, a sertésáfa csökkentésével, a cukornál is fordított áfafizetést szeretne, és az online pénztárgépekkel is az adócsalást próbálják visszaszorítani – fejtette ki.
Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője az ügy kapcsán azt közölte: törvényt sértene az Országgyűlés, ha szerdán vizsgálóbizottságot hozna létre Horváth András volt adóhatósági munkatárs ezermilliárd forintos adócsalásról szóló állításaival kapcsolatban. Felidézte: az Országgyűlésről szóló törvénybe éppen a szocialisták javaslatára került be az a passzus, hogy vizsgálóbizottság csak olyan ügyben jöhessen létre, amely nem tisztázható interpellációval, kérdéssel, amely nem egyedi jogi felelősség megállapítására vonatkozik, és amely ügyben az Alkotmánybíróság, a számvevőszék, valamint az önkormányzatok saját hatáskörükben nem járhatnak el.
A NAV-ügyben az LMP a független Ángyán Józseffel közösen javasolta parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amelyet a Jobbik és független képviselők – köztük a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizálók – is támogattak. A szocialisták, arra hivatkozva, hogy a kezdeményezéshez a Jobbik-frakció tagjai is csatlakoztak, három politikusuk kivételével nem írták alá az ívet.
December 9-én, vagyis jövő hétfőn kerül sor arra az országos választmányi (OV) ülésre, ahol hivatalosan is eldől, kik indulnak egyéniben a jövő évi országgyűlési választásokon a Fidesz–KDNP pártszövetség színeiben.
A jelenleginél szigorúbb házszabályi rendelkezések bevezetését javasolják a kormánypártok a választás után felálló új, kisebb Országgyűlés munkájának szabályozására. A Fidesz és a KDNP képviselői kedden benyújtott előterjesztésükben tervezhetőbbé tennék az előterjesztések benyújtási határidejét, emellett a plenáris ülésről egy új, kétszintű bizottsági rendszerbe terelnék a részletes vitákat. A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízza, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.
Kövér László házelnök ennek kapcsán azt mondta: az új házszabály elfogadása után, a választást követően felálló új, kisebb létszámú parlament munkája ésszerűbbé, kiszámíthatóbbá válik, kevesebb lesz a szócséplés, az üresjárat, a felesleges vita. Az Országgyűlés elnöke, ha rajta múlna, a következő ciklusban háromhetes ülésezési rendet javasolna. A politikus szombaton azt mondta: bár a beterjesztett házszabályi javaslaton néhány ponton, például a bírságok behajtásának rendjén valószínűleg módosítani kell, az alkalmas arra, hogy olyan normákat rögzítsen, amelyek megakadályozzák, hogy a parlamenti munka a választópolgárok szemében bolhacirkusszá, érdektelen színházzá silányuljon.
Csütörtökön ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna csütörtökön Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben rendezett eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes a magyar nemzet közjogi egyesítése ünnepének nevezte ezt a napot.
A rendőrségi vesztegetési botrányról elhíresült V. László egykori üzletvezetőivel, gazdasági munkatársaival bővült, és negyvenre emelkedett azok száma, akiket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúsítottként hallgatott ki az eljárásban – tudatta a Magyar Nemzet november 5-én.
A PestiSrácok.hu oldalon nyilvánosságra hozott felvételek mellett még több tucat olyan, az egyes telefonbeszélgetéseket, illetve személyes találkozókat rögzítő hang- és videofelvétel áll a nyomozók rendelkezésére, amelyeket a rendőrségi vesztegetési ügyet felderítő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) rögzített.
