A titkos információgyűjtéséről is értesülésekkel bíró rendvédelmi forrásokból a Magyar Nemzet úgy tudja: a titkosszolgálatok szakembereinek bevonásával készült, mintegy száz órát kitevő kép- és hanganyagok jelentős része nem az akkor már dokumentált vesztegetés gyanújának alátámasztása érdekében készült. Mint mondták, az utóbbi bizonyítékokat az NVSZ már a bűnszervezet működésének, szervezettségének feltárása kapcsán rögzítette.
Az ügyet vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) két napja a portálon keresztül hozott nyilvánosságra két, a sajtónak szánt videofelvételt, amelyeken az eljárásban gyanúsított egykori főrendőrök tavaly márciusban és áprilisban V. László táskás emberével a nekik juttatott védelmi pénzekről egyeztettek.
A bizonyítékok tanúsága szerint K. Tamás, a BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetője arról beszélgetett V. Istvánnal, hogy melyek azok a V. László szórakozóhelyeinek konkurenciát jelentő mulatók, ahol a rendőrségnek razziákat kell tartani.
V. László embere H. Lajossal a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályának vezetőjével arról egyeztetett, hogy a gyanú szerint ugyancsak havi „fizetéssel” megvesztegetett G. Imre, a szervezett bűnözés elleni főosztályvezető lehet az iroda következő igazgatója. A találkozón arról is szó esett, hogy a jövőben a vállalkozó már nem a fél évig járó 7,5-öt, csak ötöt (értsd: nem 7,5 millió, csak ötmillió forintot) fizet H.-nak és G.-nak.
A rendőrségi vesztegetési botrányról elhíresült V. László egykori üzletvezetőivel, gazdasági munkatársaival bővült, és kedden negyvenre emelkedett azok száma, akiket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúsítottként hallgatott ki az eljárásban – tudatta a Magyar Nemzet november 5-én.
A rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyre 2012. június elején derült fény; hat embert gyanúsítottak megbűnszervezet tagjaként. A gyanú szerint V. Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyen üzleti érdekeltsége volt, és irányította ezeket a helyeket, illetve magát a bűnszervezetet.