A változtatásokat szükségességét és időzítését a fideszes Gulyás Gergely napközben újságíróknak azzal magyarázata, hogy minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a választás után azonnal megkezdhesse működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Országgyűlés, így a következő kabinet a hatékony törvényhozási munkára koncentrálhasson, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési jogköre legyen.
Gulyás szerint rendkívül szerencsétlen lenne, ha az új kormány munkáját nem a választási ígéretek valóra váltásával, hanem az Országgyűlés belső működéséről szóló egy hónapos vitával kezdené, melynek befejezéséig a megválasztott nemzetiségi szószólók, illetve képviselők rájuk vonatkozó szabályozás hiányában az érdemi munkában részt sem vehetnének.
Hangsúlyozta, a törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell majd nyújtani a parlamentnek, a későbbiekben pedig nem lehet hozzájuk „túlterjeszkedő” módosításokat tenni, vagyis csak a már megnyitott jogszabályok érintett rendelkezéseire kérhető változtatás.
A módosításokat előbb a jelenleginek nagyjából megfelelő szakbizottságok tárgyalhatják, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerül, amely egyetlen javaslatba formálja a módosító indítványokat. A Ház a zárószavazások alkalmával így már csak kétszer szavaz, előbb az összes módosításról egyszerre, majd az előterjesztés végleges elfogadásáról.
A módosítás révén változik a bizottsági helyettesítés rendje is: aki egy ülésszakban a bizottsági szavazások több mint felén nincs jelen, az a következő havi jövedelmének a szavazásról való távolmaradásokkal arányos részét elveszti.
A kormányoldal tervei szerint az Országgyűlés jövő februárban fogadhatja el az új házszabályt.
