Kilenc hónap alatt nagyjából 1600 vagyonosodási vizsgálatot folytatott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság az ügyek többségében, szám szerint nyolcvan százalékában bukkant hiányosságokra, s az esetek szereplőitől összesen 19 milliárd forint lerovását várja. Egy-egy érintettet tehát átlagosan 15 millió forint befizetésére köteleztek. A hivatal megállapításait persze sokan nem fogadták el – ezt mutatja, hogy jelenleg 180 eljárás zajlik a törvényszékeken vagyonosodási ügyek kapcsán. Többeket a jelek szerint nem tántorított el az sem, hogy az elmúlt időkben a vagyonellenőrzések miatt indított perek kétharmadát az adóhatóság nyerte meg.
Az elmúlt időszak vagyonosodási eljárásairól Aszalós Andrea, a NAV sajtóreferense árult el részleteket az MNO-nak. Elmondta például, hogy az idei esztendőben legtöbbször – az esetek hetven százalékában – a hatóság saját információira támaszkodott annak meghatározásakor, kik ellen kezdeményezzenek vagyonellenőrzést. Némelykor más hatóságok, állami szervezetek közlései nyomán indultak eljárások, az ügyek nagyjából negyedében, pontosan 23 százalékában viszont a lakosságtól érkeztek információk.
Aszalós Andrea az állampolgári bejelentésekről általánosságban azt mondta el: a magánszemélyek közlései két nagyobb csoportba oszthatók. A közlések bizonyos részében nem szerepel érdemi adat, hanem csak annyi: a hivatal indítson eljárást egy-egy személy ellen, mégpedig amiatt, mert az érintettnek drága ingatlanja van, értékes autóval jár, esetleg arany ékszereket hord. Más esetekben viszont a bejelentők részletes információkat közölnek a hatósággal, nemritkán feltüntetnek üzleti titkokat is. Az ilyen jelzések megfogalmazói általában közeli kapcsolatban állnak vagy álltak a beadványban megnevezett személyekkel. Gyakran volt házastársak, egykori üzleti partnerek, esetenként a haragos testvérek kezdeményezik a vagyonosodási vizsgálatot. Aszalós Andrea mindemellett rögzítette: felelősségre vonható az, aki rosszindulatból téves közlésekkel félrevezeti a hatóságot.
Hamarosan Svájcban is vizsgálódhat a NAV
Nemsokára Svájcban is kutathat a közteherviselés alól elvont pénzek után az adóhivatal, a lehetőségre az az adóztatási egyezmény ad módot, amelyet ősszel láttak el kézjegyükkel a magyar és a svájci állam képviselői – erről beszélt korábban a Magyar Nemzetnek a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkára. Pankucsi Zoltán megjegyezte: a dokumentum életbe lépése már csak jogtechnikai mozzanatokon múlik. Felidézte emellett, hogy a korábbi, 1981-ben megkötött megállapodás alapján a magyar adóhivatal nem kérhetett információkat a svájci hatóságtól, ennek azonban hamarosan már nem lesz semmilyen akadálya. A minisztériumi vezető úgy fogalmazott: Svájc bizonyos értelemben feladta a banktitkot, legalábbis annyiban, hogy a svájci adóhatóság – a NAV kérésére – megadhatja az egyes magyar állampolgárok ottani bankügyi és adózási adatait. Így a jövőben szabadon áramolhatnak a lényeges információk a két ország adószervezetei között.A különféle ismereteket a magyar hatóság számos vizsgálatában felhasználhatja majd, a Svájcból érkező információk egyaránt elősegíthetik a közteher-viselési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését, vagy – adott esetben – a büntetőjogi felelősség tisztázását. A helyettes államtitkár végezetül arról beszélt: a két állam közötti információcsere jó eszközül szolgálhat majd bizonyos visszaélések felderítéséhez, például úgy, hogy a vagyonosodási vizsgálatok alkalmával a magyar adóhivatal akár a külföldre menekített összegekről is bővebb információkhoz juthat.
