Az ügyészség azzal is vádolta Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A bíróság szerint Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről. A bíróság utalt arra is, hogy más egy csapatot támogatni, amely nem csak az otthoni pályán játszik, és más egy intézményt, amelynek a programját vélhetően sok helyi lakos is látogatja.
Azzal is vádolta az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy egyik további vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni.
A Fővárosi Törvényszék szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a Főtávnál a leválások miatt változtatni akartak a kommunikáción, szükséges volt egy ilyen tanulmány készítése, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával.
A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel Kovács Lajost és hét társát, és elutasította a Főtáv polgári jogi igényét. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró úgy fogalmazott, hogy a Főtáv „passzivitásba vonult a bizonyítékok szolgáltatásában”.
