A március 4-i határidőig mind a 13 nemzetiség országos listát állított, azokat a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, biztos, hogy valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 6-án. Ha pedig megkapja egy adott nemzetiség a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor a nemzetiség kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz az országos listáról.
A nemzetiségek listájára azonban csak azok voksolhatnak, akik március 21-én 16 óráig kérik a nemzetiségi névjegyzékbe vételüket az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. Egyelőre valamivel több mint 25 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára kívánnak voksolni a parlamenti szavazáson, és 42 ezren, hogy az őszi önkormányzati választáson kívánnak nemzetiségiként szavazni.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a legtöbben – 12 183-an – a roma nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. A németek közül 8568-an, a horvátok közül 1366-an, a szlovákok közül 944-en. A többi nemzetiségnek egyelőre 500-nál kevesebb regisztráltja van az országgyűlési választásra.
