Medgyesy Balázs rámutatott: nemcsak a magyar árvízvédelmi szervezetnek kell azonban felkészülnie a magasabb szintű védekezésre, hanem a teljes vízgyűjtő területen, annak határon belüli és határon túli részein is koordinált együttműködésre lehet szükség. Nem véletlenül vállalt jelentős felelősséget Magyarország az unió Duna-stratégiájának keretében az árvízvédelem koordinálásában a vízgyűjtő mind a 14 országát illetően – emlékeztetett Medgyesy Balázs, aki úgy vélte, ezért is ülésezik az unió árvízvédelmi munkacsoportja a magyar fővárosban.
A kormánybiztos utalt arra, hogy Magyarország a múlt évben megtartott budapesti Víz Világtalálkozón is bizonyította az árvízvédelmi elkötelezettségét a nemzetközi és uniós együttműködés területén. Hozzátette, Magyarország komoly lépéseket tett a Duna-stratégia keretében az árvízvédelemben, mivel fontos számára az emberek biztonsága.
Kifejtette, a lépések eredményei már látszanak, ugyanis több közös árvízvédelmi kockázati terv is készült a teljes Duna-szakaszra. Emellett Magyarország és Ukrajna részvételével közös árvízvédelmi program kezdődött a Felső-Tiszán, s elindult a magyar vízügyi és katasztrófavédelmi szervezet részvételével az a teljes körű árvízvédelmi felülvizsgálati program a Duna-régióban, ami az árvízi előrejelzéstől a védelemtervezésen át az árvízi mentésig, a polgári védelem munkájának összehangolásáig, a kölcsönös segítségnyújtásig terjed.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az tartotta fontosnak elmondani, hogy Magyarország az elsők között készítette el az árvízi kockázati és veszélytérképeket az Európai Unióban. Ez több mint száz egy- és kétdimenziós modell futtatásának az eredménye, s 84 térkép elkészítését jelentette – hívta fel a figyelmet.
Közölte, így európai szinten váltak összehasonlíthatóvá a kockázatok és a veszélyek. Ezzel lehetővé vált azoknak a helyeknek a meghatározása, ahol leginkább szükség van az árvízvédelmi beruházásokra az unió országaiban. Mindez Magyarország számára fontos, mivel árvízi kitettsége lényegesen nagyobb a legtöbb uniós országénál – emlékeztetett a főigazgató-helyettes.
Az MTI kérdésére elmondta, Magyarországon mintegy 4200 kilométer elsőrendű védvonal van, amelynek fejlesztésére egy uniós költségvetési ciklusban mintegy 200-300 milliárd forint jut. Ioannis Kavvadas, az Európai Bizottság árvízi munkacsoportjának vezetője az MTI kérdésére közölte: az árvízi védekezést az uniós országok saját prioritásaik alapján végzik, de fontos az együttműködés kiszélesítése. Ezt szolgálja az EU árvízvédelmi irányelve – fűzte hozzá.
