Biszku-per: nem lesz tanú Kádár Jánosból

A bíróság a Duna TV Közbeszéd című műsorának felelős szerkesztőjét hallgatta meg a vádlottal készült interjúval kapcsolatban.

A bíróság a Duna TV Közbeszéd című műsorának felelős szerkesztőjét hallgatta meg a vádlottal készült, 2010. augusztus 4-én adásba került interjúval kapcsolatban. Az ügyészség a tévének adott nyilatkozata miatt is megvádolta Biszkut. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető az említett műsorban a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét nyilvánosan tagadta. A szerkesztő elmondta, hogy két felvétel készült, de az elsőt nem, csak a másodikat hagyta jóvá Biszku Béla, ezért az került vágatlanul adásba.

A bíróság lejátszotta az interjút, amelyben egyebek mellett Biszku Béla az 1956-os forradalomról beszélve kijelentette, hogy azt ellenforradalomnak tartja, és ’56 a magyar nép tragédiája volt. Továbbá elmondta, hogy 1957 és 1961 között belügyminiszterként a törvények betartásán dolgozott, valamint hogy az ’56-os forradalmat követően azzal kapcsolatosan nem koncepciós perek zajlottak le. Az interjúban azt mondta, nem volt közvetlen köze ahhoz, hogy mennyi embert végeztek ki, hányan kerültek börtönbe és menekültek külföldre.

A beszélgetés lejátszása után az ügyész indítványozta, hogy a bíróság ismertessen egy 1958-as politikai bizottsági határozatot, amely – mint mondta – azt hivatott alátámasztani: a vádlottat bízták meg azzal, hogy hogyan befolyásolja a Nagy Imre-per menetét. Az ügyész szerint a határozat Biszku Béla a Közbeszéd című műsorban tett állításait egyértelműen cáfolja.

A bíróság nem adott helyt Biszku Béla védője azon indítványának, amelyben többek között az 1989-ben elhunyt Kádár János tanúként való meghallgatását kérte. Az ügyvéd azt mondta, azért tette az indítványt, hogy rámutasson: azért is tisztességtelen az eljárás, mert megfosztották a vádlottat az érdemi védekezés lehetőségétől azzal, hogy az esetlegesen mellette vallomást tehető emberek halálát követően indították az eljárást. Nincs ésszerű oka annak, hogy 23 évet várt a vádhatóság Biszku Béla bíróság elé állításával – tette hozzá. A bíró elmondta: várhatóan május 13-án elhangzanak a perbeszédek, majd ezeket követően hozhat ítéletet a bíróság. A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította a karhatalmat.

A vád szerint a karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt.

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást. A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.