Budapest ezen részén is csoda lenne a Fidesz győzelme

Észak-Pesten a papírforma alapján a balliberális tábor az összes egyéni választókerületet megnyeri.

A második szabad választás első fordulójában a legtöbben Budapest 22-es (Zugló külső része, 77,03 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 11-es választókerületben (64,36 százalék) voksoltak az észak-pesti körzetekben. A területi listás szavazatokat tekintve a szocialisták országos átlaguk fölött szerepeltek Újpesten, Rákospalotán és Angyalföldön, mivel ezekben a kerületekben több mint 40 százalékos támogatottsággal rendelkeztek. Az MSZP a belső-pesti kerületekben a 30-35 százalékos sávban helyezkedett el.

Az SZDSZ a belső-pesti kerületekben és Zuglóban kapott 5-7 százaléknál nagyobb támogatottságot, mint országosan. Az MDF súlyos választási veresége ellenére kifejezetten jól szerepelt a Belvárosban, Zuglóban, Józsefvárosban és a XVI. kerületben. A Budapest 7-es körzetben a demokrata fórum több mint 20 százalékos támogatottságot tudhatott maga mögött. A második fordulóban a szocialisták mind a 13 egyéni körzetben diadalmaskodtak. A legszorosabb verseny a Budapest 7-es körzetben volt, mivel Vitányi Iván, az MSZP jelöltje csupán 525 szavazattal előzte meg az MDF aspiránsát. Az 1994-es választás a későbbi kormánypárt totális sikerét hozta Észak-Pesten.

Az 1998-as választás első fordulójában Észak-Pesten a legtöbben a Budapest 7-es (68,41 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 11-es választókerületben (51,91 százalék) szavaztak. A területi listás szavazatokat tekintve az észak-pesti választókerületekben az MSZP szerepelt a legjobban, több körzetben közel 40 százalékos támogatottsággal rendelkezett. Jól szerepelt még az SZDSZ, mivel a belső-pesti kerületekben bőven 10 százalék fölötti támogatottsága volt. Az első körben messze országos átlaga fölött szerepelt a MIÉP is, mivel több körzetben is közel 10 százalékot ért el. A Fidesz és az FKGP országos átlaga alatt szerepelt Budapest ezen részén. Az első fordulót követően mind a 13 egyéni körzetben az MSZP jelöltjei álltak az élen. Nagy meglepetésre május 24-én hat helyen is sikerült fordítania a Fidesznek, de így is 7:6 arányban az akkori balliberális kormánypárt győzött. Fontos megemlíteni, hogy a Fidesz sikerei több körzetben is pár száz szavazaton múltak. Az 1998-as választás legszorosabb eredménye is az ország ezen a részén született a Budapest 21-es választókerületben. Őry Csaba, a Fidesz jelöltje csupán nyolc szavazattal verte Baráth Etele MSZP-s politikust. A 12 évvel ezelőtti választáson hasonlóan az 1990-eshez a jobboldalnak országos sikere ellenére itt nem sikerült többséget szereznie, így ezen kerületek egy része ellenzéki fellegvár lett.

2002-ben az első fordulóban a legtöbben a Budapest 22-es (81,19 százalék), míg legkevesebben ismételten a Budapest 11-es választókerületben (65,22 százalék) szavaztak Budapest ezen részén. Észak-Pesten az MSZP totális győzelmet aratott a területi listás szavazatok alapján, több körzetben átlépte az 50 százalékos támogatottságot, míg a Fidesz–MDF-listának a 30 százalékot sem sikerült. Az SZDSZ, a MIÉP és a Centrum Párt szintén országos átlaga fölött szerepelt, míg az FKGP és a Munkáspárt gyakorlatilag eltűnt a politikai térképről.

Az MSZP az első fordulóban már négy egyéni körzetben (Budapest 5, 19-20 és 23) megszerezte a mandátumot. A belvárosi választókerületben az első kört követően még a Fidesz-MDF jelöltje állt az első helyen, de a visszalépéseknek köszönhetően április 21-én sima vereséget szenvedett. Zuglóban még valamennyire tartotta magát a Fidesz–MDF szövetség, de végül ott is nagyon simán nyert az MSZP. 1994-hez hasonlóan az összes észak-pesti körzetben az MSZP–SZDSZ győzött, így Budapestnek ez a része ismételten a későbbi kormánykoalícióra szavazott.

Nyolc évvel ezelőtt az első fordulóban Észak-Pesten a legtöbben a Budapest 22-es (77,97 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 11-es választókerületben (60,97 százalék) szavaztak. 2006-ban a listás szavazatokat tekintve gyakorlatilag megismétlődött a négy évvel korábbi eredmény, azzal a különbséggel, hogy a MIÉP eltűnt a politikai térképről, a Centrum Párt helyett pedig az MDF söpörte be a bizonytalanok és a középen elhelyezkedők voksát. Az SZDSZ is nagyon jól szerepelt ezekben a körzeteken, a Budapest 7-esben több mint 20 százalékot kaptak.

Ismételten négy körzetben dőlt el a mandátum sorsa április 9-én, és hasonlóan 2002-höz a belvárosi körzetben még a jobboldal jelöltje állt az első helyen. A második fordulóban semmilyen meglepetés nem történt, az MSZP jelöltjei némely választókerületben több mint 60 százalékos fölénnyel végeztek az első helyen. Szorosnak tűnő eredmény egyedül a budapesti 21-es, zuglói választókerületben volt, ahol az első fordulót követően Barth csak 0,3 százalékponttal vezetett, de végül 13 százalékpontot vert a Fidesz–KDNP jelöltjére. Észak-Pest tehát továbbra is a baloldali-liberális tábor országosan mérve is az egyik legerősebb fellegvára maradt.

A 2010-es országgyűlési választás Budapestnek ezen a részén is átrendezte az erőviszonyokat, de az MSZP esetében olyan összeomlást nem láthattunk, mint az ország többi részén. Az akkori kormánypárt egyetlen választókerületben sem kapott 20 százaléknál kevesebbet, ráadásul a két XIII. kerületi körzetben a listás eredménye 30 százalék fölött volt, ami országosan a legjobb szereplése volt a szocialistáknak. Míg Újpesten és Rákospalotán a Jobbik meg tudta előzni az LMP-t, addig a belső kerületekben, Angyalföldön és Zuglóban az LMP futott be a harmadik helyre.

Az egyéni kerületi küzdelem egyedül a 24-es körzetben dőlt el az első fordulóban a Fidesz–KDNP javára, míg a maradék 12 körzet közül egyben az MSZP, 11-ben a Fidesz-KDNP vezetett. Az érdeklődés a második fordulóban a XIII. kerületi választókerületekre irányult, ahol végül országosan egyedülálló módon az MSZP-nek sikerült mindkét mandátumot megszereznie. A legélesebb verseny a budapesti 19-es választókerületben volt, ahol Szanyi Tibor végül 234 szavazattal végzett az élen. Összességében a Fidesz-KDNP 11:2 arányban nyert, ami óriási segítség volt a kétharmad megszerzéséhez.

Észak-Pest a mögöttünk hagyott hat országgyűlési választás alapján a baloldal és a liberális erők egyik legerősebb fellegvára. A jobbközép erők egyedül 2010-ben tudtak áttörni, amikor az MSZP országosan összeomlott. Pesten belül a XIII. kerület számít a legkitartóbb baloldali bázisnak, mivel az elmúlt több mint két évtizedben egyszer sem tudott rajtuk kívül senki sem győzni. Ezekben a választókerületekben a budai oldalhoz képest némileg nagyobb Jobbik-támogatottságot láthattunk 2010-ben, kérdés 2014 áprilisában is megmarad-e ez.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. Ha a baloldal szeretne kormányra kerülni, akkor a papírforma szerint mind a hét új körzetben nyerniük kell. A korábbi évtizedek alapján erre minden esélyük megvan, és nagy valószínűséggel ezt abszolválni is fogják. Abban az esetben, ha a Fidesz–KDNP-nek legalább egy választókerületet sikerülne nyernie ezen a területen, akkor a kormányváltás nagy valószínűséggel elmaradna.