Sok devizahiteles várta a mai napot. Az Európai Bíróság ma határoz a Kásler házaspár devizaügyében. A luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórumot tavaly januárban kereste meg a Kúria. A polgári tanács arról érdeklődött, milyen összefüggés mutatható ki az uniós és a hazai fogyasztóvédelmi, s más jogszabályok között. Konkrétan: vizsgálhatja-e a Kúria, hogy tisztességtelennek tekinthetők-e a megállapodás bizonyos feltételei, s ha igen, levonhatja-e ennek konzekvenciáit.
Az ügyben – írásos formában – véleményt nyilvánított a peres felek mellett az Európai Bizottság, a magyar, a cseh, a német, a görög, az olasz és az osztrák kormány. A luxembourgi bíróság főtanácsnoka ezután indítványt terjesztett a testület elé. Ennek nyilvánosságra hozott szövege szerint a magyar igazságszolgáltatás megvizsgálhatja, hogy az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyam együttes alkalmazása tisztességes volt-e, vagy sem. Rögzítette a főtanácsnok azt is, hogy a hazai ítélkezés kiküszöbölheti az esetleges tisztességtelen kikötést, ha ehhez megtalálja a magyar jogrendszerben a megfelelő paragrafusokat. A mai ítélethirdetés után a Kúriának folytatnia kell a tavaly januárban felfüggesztett itthoni tárgyalást, és az uniós instrukciók alapján kell lezárnia az árfolyamrésről szóló Kásler-pert.
A terjedelmes devizavita előzménye az volt, hogy Kásler Árpád és felesége 2008 májusában 14 millió forint svájcifrank-alapú jelzáloghitelt vett fel az OTP Jelzálogbank Zrt.-től. A megállapodás azt tartalmazta, hogy a 25 év futamidejű kölcsönt a pénzintézet devizavételi árfolyamon, forintban folyósítja, s az adósoknak a havi részleteket eladási árfolyamon kell törleszteniük.
Érdekesség, hogy a Kúria tavaly decemberben azt maga eldöntötte: nem semmis a hitelszerződés pusztán azon az alapon, hogy a bank az árfolyamváltozás hatásait az ügyfelekre hárította. Ebben a témakörben a magyar ítélkező fórum nem kérdezte meg a luxembourgi Európai Bíróságot.
A devizaügyben nemrég az Alkotmánybíróság (AB) is megszólalt. A kormány megkeresésére márciusban az AB úgy nyilatkozott: a magánjogi megállapodások törvénnyel módosíthatók, ha tömegessé válik, hogy az egyik szerződő félre előre nem látható okból utóbb súlyos terhek hárulnak. Az Országgyűlés a luxembourgi ítélet és a Kúria várható új jogegységi döntése után határoz arról, milyen lépéseket kell tennie a devizahitelek teljes felszámolásához.
További részleteket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashat.
