Hónapokba is beletelhet, míg pont kerül a devizaügy végére – tudta meg a Magyar Nemzet. Bizonyos jogi megfontolások ma már ismeretesek, számos részlet azonban még tisztázásra vár. Az Alkotmánybíróság (AB) például március közepén a kormány indítványára állást foglalt a kölcsönszerződések egyes részletei kapcsán, és korábbi álláspontját megerősítve rögzítette: a törvényhozás jogszabállyal kivételesen módosíthatja a régebbi hitelmegállapodások feltételeit. Az AB határozata ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a törvényhozóknak a szerződések átírásakor az összes körülményt figyelembe véve egyensúlyra kell törekedniük.
Az új Országgyűlés első dolga lesz, hogy a Kúria határozata után azonnal meghozza azokat a döntéseket, amelyek már az idén segítséget nyújtanak majd a devizahiteles családoknak. RÉSZLETEK
Hiába mondta ki érvénytelennek az elsőfokú bíróság év elején két pénzintézet hitelszerződését is, azok figyelmen kívül hagyták az ítéletet, s szankciókat alkalmaznak ügyfeleikkel szemben. Ha a bírósági ítéletek jogerőssé válnak, a bankok jogtalanul okoznak hátrányt adósaiknak, és akár kártérítési perek is indulhatnak a pénzintézetekkel szemben.
December közepén a Kúria is foglalkozott a devizaüggyel, s akkori jogegységi határozatában egyebek közt kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés – önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt – nem ütközik jogszabályba, nem sérti a jó erkölcsöt, nem uzsorajellegű, és színlelt kontraktusnak sem tekinthető. A Kúria emellett későbbi időpontra halasztotta a döntést arról, mikor felel meg az átláthatóság követelményének a bank egyoldalú szerződésmódosítása. Ebben a témakörben ugyanis előzetes döntéshozatal zajlik a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon. Az eljárást – a Kásler-ügy kapcsán – 2013 januárjában éppen a Kúria kezdeményezte. A jogegységi tanács az uniós fórum döntése után egészíti ki decemberi devizaügyi határozatát.
A közelmúltban kiderült, hogy az Európai Bíróság április 30-án hirdeti ki ítéletét az egyébként az árfolyamrés kérdését is firtató Kásler-perben. A döntés előkészítésében dán, cseh, holland, luxemburgi és észt szakember vesz részt. Lehóczki Balázs, a luxembourgi testület sajtóosztályának magyar ügyekkel foglalkozó munkatársa a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: az ítélet megfogalmazása előtt az európai ítélkező fórum – bár lehetősége volna rá – nem hallgat meg pénzügyi, banki szakértőket.
A szerdai Magyar Nemzetben a teljes cikket elolvashatja.
