A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizenkilencedik részében Zala megyét vesszük górcső alá.
Az ország délnyugati részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény öt egyéni választókerületet állított föl. Létrejött egy zalaegerszegi, keszthelyi, zalaszentgróti, nagykanizsai és lenti választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi öt helyett három egyéni körzetet juttatott Zalának. Az új szisztéma szerint létrejött egy zalaegerszegi, keszthelyi és nagykanizsai választókerület. A legtöbb település (100 darab) a zalaegerszegi körzethez tartozik.
Az 1990-es választás első fordulójában 69,32 százalék voksolt, ami több mint négy százalékponttal magasabb volt, mint az országos átlag. Zalában átlag fölötti eredményt ért el a KDNP (11,02 százalék) és az MDF (25,4 százalék), míg az alatt szerepelt az MSZP (9,62 százalék). A kereszténydemokraták a legjobban a lenti választókerületben szerepeltek (15,93 százalék), míg a demokrata fórum Zalaegerszegen (27,8 százalék).
A második körben az MDF három, az SZDSZ egy mandátumot szerzett, és egy független jelölt is győzni tudott. A legérdekesebb eredmény a keszthelyi körzetben született, ahol Csengey Dénes indult. Az MDF-es politikus a második körben csupán 21,35 százalékot szerzett, amivel csak a harmadik helyet szerezte meg a körzetben, a nyertes Czoma László független politikus lett. Az első szabad választás a későbbi jobboldali kormánykoalíció minimális sikerét hozta Zalában.
A második szabad választás első körében 69,33 százalék voksolt a megyében, ami gyakorlatilag ugyanakkora részvétel volt, mint négy évvel korábban. Zalában átlag fölött szerepelt az FKGP (13,91 százalék), az MDF (12,35 százalék) és a KDNP (9,81 százalék), míg az alatt az MSZP (29,37 százalék) és az SZDSZ (18,87 százalék). A kisgazdák 1994-ben országosan ebben a megyében szerepeltek a legjobban. A jobbközép erők legjobban a lenti választókerületben szerepeltek, az MSZP nem sokkal lépte át a 20 százalékos szintet.
A második fordulóban három körzetben az MSZP, míg egyben-egyben az FKGP és a KDNP győzött. Fontos megemlíteni, hogy a szocialisták egyik jelöltje sem szerepelt 50 százalék fölött. A zalaszentgróti körzetben a KDNP csupán 179 szavazattal előzte meg az MSZP politikusát, de Lentiben is nagyon szoros volt az FKGP-s jelölt győzelme. A választás az MSZP sikerét hozta Zalában is, de ez a fölény egyáltalán nem tekinthető óriásinak az ország többi részéhez képest, amit jól mutat, hogy az ötből két körzetben is a jobboldal jelöltje diadalmaskodott.
1998-ban az első fordulóban 58,42 százalék voksolt Zalában, ami több mint két százalékponttal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A területi listás szavazatok alapján a Fidesz simán győzött a megyében a voksok 32,24 százalékával. Az MSZP 27,27, az FKGP 17,65, az SZDSZ 7,5 százalékot szerzett. Az első kört követően három körzetben a Fidesz, egyben-egyben az FKGP és a MSZP vezetett.
A jobboldalnak május 24-én sikerült a nagykanizsai körzetben fordítania, így mind az öt zalai választókerületben a későbbi jobbközép kormánykoalíció nyert. A nagykanizsai kisgazdapárti sikerhez nagyban kellett az SZDSZ is, mivel Kovács Kálmán nem lépett vissza a szocialista Göndör István javára, és együttesen a voksok 54,65 százalékát szerezték meg. 1998-ban a választáson a jobboldal az 1990-es szereplésénél is jobban teljesített, míg az MSZP jelentős vereséget volt kénytelen elkönyvelni 1994-es minimális sikerét követően.
Tizenkét évvel ezelőtt az első fordulóban 70,74 százalék szavazott Zalában, ami picivel volt magasabb, mint az országos részvétel. A listás voksolás ismételten a Fidesz–MDF-szövetség nagy fölényét hozta, mivel a kormánypárt 49,49 százalékot szerzett, míg az MSZP-nek csak 36,47 százalék jutott. A jobboldal négy év alatt jelentősen növelni tudta az előnyét Zalában. A szocialisták egyedül a nagykanizsai választókerületben tudták listán megelőzni az akkori jobbközép kormánypártot.
A megye történetében először két választókerületben (Lenti, Zalaszentgrót) is érvényes és eredményes volt az első forduló. Mindkét körzetben a Fidesz–MDF politikusa nyert. A második fordulóban a nagykanizsai körzetet leszámítva mindenhol a jobboldal győzött. Nagykanizsán a baloldal nagyjából ugyanazzal az eredménnyel győzött, mint amennyit 1998-ban külön-külön az MSZP és az SZDSZ jelöltje kapott. A 2002-es választás volt az első a megye történetében, amikor nem az a párt nyert, amelyik később kormányt alakított.
A 2006-os országgyűlési választás első fordulójában 67,42 százalék voksolt, ami kicsivel alacsonyabb volt, mint az országos átlag. Zalában ez volt az első olyan választás 1990 óta, amikor az országos aktivitás alatt járultak az urnákhoz a megye lakói. A Fidesz–KDNP 49,67, az MSZP 37,26, az MDF 5,82, míg az SZDSZ 5,08 százalékot kapott a területi listás voksok alapján. A jobboldal gyakorlatilag megtartotta azt az előnyét, amivel négy évvel korábban is rendelkezett.
Az első körben a Fidesz–KDNP-szövetség ismételten két körzetben (Lenti, Keszthely) diadalmaskodott. Április 23-án gyakorlatilag hasonló eredmény született, mint négy évvel korábban, mivel a szocialisták csak a nagykanizsai körzetben nyertek. Zalában a jobboldal ismét 4:1 arányban diadalmaskodott, így a megye zsinórban kétszer is az országos trenddel szemben foglalt állást, és vált ellenzékivé.
A négy évvel ezelőtti parlamenti választás az ország nagy részéhez hasonlóan lemosta a térképről az MSZP-t, ráadásul a szocialisták a listás voksoláson megyei szinten 98 szavazattal lemaradtak a Jobbiktól, így Zala lett az egyetlen olyan közigazgatási egység a Dunántúlon, ahol az MSZP a harmadik helyen végzett. Az akkori kormánypárt a leggyengébben a zalaszentgróti körzetben szerepelt, ahol 12,73 százalékos eredményével gyakorlatilag kis párt lett. A baloldalnak egyedül a nagykanizsai körzetben volt esélye arra, hogy második fordulóra kényszerítse a Fidesz–KDNP-t, de végül pár szavazattal erről is lemaradtak.
Az elmúlt hat országgyűlési voksolás egyértelműen kirajzolja előttünk, hogy Zala megye az ország egyik legerősebb jobboldali fellegvára. Az MSZP csak 1994-ben tudta megnyerni minimálisan a választókerületek többségét, azóta folyamatosan vereséget szenved. A baloldal legerősebb bázisa a megyén belül Nagykanizsa, ahol még a 2010-es választásokon is sikerült 20 százalék fölött maradnia. Az, hogy a Jobbik képes-e megtartani a második helyét Zalában, arra csak 2014. április 6-án kapunk választ.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A három új választókerület közül a zalaegerszegiben és a keszthelyiben egyértelműen a Fidesz–KDNP a favorit. A nagykanizsai tipikusan billegő körzet 2002-ben a jobboldal, míg 2006-ban a baloldalé lett volna a mandátum. Ennek alapján, ha országosan szoros eredmény születik, akkor inkább baloldali győzelem várható, míg egy minimálisnál kisebb Fidesz-győzelem esetén ezt a körzetet is a jobbközép erő hódítaná el.
