Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a közigazgatás tárgyi feltételei javultak, „intézményi szempontból pedig össze sem hasonlítható a 2010-es állapotokkal a kormányhivatalok, járási hivatalok és ezek bázisára épülő kormányablakok rendszere”. Különösen jó hírnek nevezte, hogy nemcsak szakmában dolgozók veszik ezt észre, hanem a napi ügyeiket intéző polgárok is érzékelik a minőségi változást.
Magyarországnak jó esélyei vannak arra, hogy a közigazgatási reformban Európa éllovasa legyen, hiszen az OECD már referenciaként ajánlja a többi ország számára a magyar közigazgatási reformot – mondta korábban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Partnerségi program konferencián, Veszprémben.
Korábban pedig arról beszélt: korszerű formában vezették be a hagyományos magyar államigazgatási formát, a járások rendszerét, a megújulás jegyében pedig létrejöttek a kormányablakok és a kormányhivatalok – emlékeztetett a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Úgy vélte: mindez azoknak köszönhető, akik „alárendelik saját életüket a köz szolgálatának”. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a közigazgatás reformjának egyik fő célja a magyar állam megújítása volt, amely a polgárokat szolgálja. Ez minden küldetés legnehezebbike, ugyanis az emberek tetszését elnyerni rendkívül nehéz dolog – fogalmazott.
Közölte: nem volt könnyű a hatékony működést rugalmassággal és érzékenységgel, a szabvány eljárások szempontjait az egyéni sorsokkal összeegyeztetni. Hozzátette: az ügyfélszolgálaton dolgozók nem saját érdekeiket akarják érvényesíteni, hanem segíteni akarnak másokon, „nem legyőzni akarják a másikat az ügyfélszolgálati irodában, hanem a másik győzelméért, a segítségre szoruló polgár sikeréért dolgoznak”.
Navracsics Tibor szerint a közigazgatás a kívülállók számára szürke, unalmas gépezet, ebből adódóan viszont a „legsokszínűbb világ, az egyik legnagyobb alázatot követelő társadalmi tevékenység”.
Galambos Dénes kormánymegbízott, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta, hogy a Magyary-program szerint országszerte több mint 300, Fejérben 15 kormányablak létesül. Emlékeztetett arra, hogy nemrégiben avatták fel a székesfehérvári és a martonvásári ügyfélszolgálatokat.
Jelezte, hogy a dunaújvárosi kormányablak az egyik legnagyobb integrált kormányzati ügyfélszolgálat Magyarországon, alapterülete 390 négyzetméter. A beruházás összköltsége 100 millió forint volt, amiből az építési beruházás összköltsége nettó 53 millió forint, az európai uniós pályázati forrás pedig mintegy 60 millió forint volt – tette hozzá.
Az újonnan kialakított kormányablak épülete akadálymentesített, az ügyféltérben játszósarok is helyet kapott. A dunaújvárosi kormányablak 21 „front office" munkaállomással, 3 fotóponttal és 10 „back office" munkaállomással működik majd. A kormánymegbízott országosan példaértékűnek nevezte a kormányablakban kialakított postapontot, amely tovább erősíti az egyablakos ügyintézést Dunaújvárosban.
Galambos Dénes kiemelte, hogy 2011 januárja óta több mint 36 ezer ügyfél számára több mint 45 ezer ügyben tudtak segíteni a dunaújvárosi kormányablakban.
Cserna Gábor (Fidesz) polgármester megjegyezte, hogy a kormányablak helyén fél éve még házasságkötő terem és anyakönyvi hivatal volt, majd öt hét alatt átalakították az épületet. Hozzátette: az épület önkormányzati tulajdonban van és térítésmentesen biztosítják a kormányhivatal járási hivatalának.
Közölte, hogy a kormányablak az 1,8 milliárd forintos uniós támogatásból nyárra elkészülő új belváros első eleme. Jelezte, hogy pár hét múlva átadják a négymilliárd forintból megújuló kórházat, illetve hamarosan elkezdődik a Római városrész szociális rehabilitációja.
