Orbán Viktor a Magyar Szó Online-nak adott exkluzív interjújában – melyet valamivel több mint egy héttel az április 6-i országgyűlési választás előtt adott a lapnak – a vajdasági magyar közösség megerősödéséről, talpra állásáról beszélt, melyet a szerbiai választásokon elért eredmény is igazol. A miniszterelnök a magyar–szerb együttműködéssel kapcsolatban bizakodó, és az új szerb kormánnyal is jó viszonyra törekedik majd, a közös tisztelet és érdekek miatt is.
„Sikeresnek tartom itt, Vajdaságban azt az apró napi munkát, amit a konzulátusunk, a VMSZ, az MNT meg a vajdaságiak együtt elvégeztek. Szép nyugodtan, napról napra emelkedik a magyar állampolgárok száma. Ennek nagy jelentősége lesz még a jövőben. Sokan csak egyszerű jogi aktusnak tekintik, az érző szívűek tudják azonban azt is, hogy ez egy szívaktus is, és komoly politikai tényezővé válik majd a jövőben” – mondta el a kettős állampolgársággal kapcsolatban.
A kettős állampolgárság kiterjesztését követő lépésekről pedig így beszélt: „Megerősítjük az intézményeinket: ott, ahol már van, elmélyítjük az autonómiát, ott, ahol még nincs, kiépítjük. Létrehozzuk a magyar autonómiák közötti koordinációt és együttműködést, hogy az összhang, amely a Kárpát-medencei magyarok tehetségéből, tudásából és szorgalmából kialakítható, az mindenki számára hallható legyen. Az az igazság, hogy sok millióan vagyunk a Kárpát-medencében, akiknek van egy közös szenvedélyük, s ezt úgy hívják: Magyarország.”
Orbán az összefogás fontosságát is hangsúlyozta az interjúban, példaként hozva fel a dunai árvíz elleni védekezést vagy éppen a nemzetközi pénzvilág és a brüsszeli bürokraták elleni küzdelmet, de megemlítette a családok megélhetését könnyítő intézkedések bevezetését is. „Azt hiszem, hogy a nemzeti önbecsülés és önbizalom építése szempontjából hasznos és eredményes négy év van mögöttünk. Azért még nem tartunk ott, hogy letehessük a lantot. Magyarország még nem úgy él, ahogy egyébként a tehetsége és a munkája alapján élhetne. Sok akadály van még.” A miniszterelnök itt az oktatás minőségének, illetve a gazdasági és a demográfiai helyzetnek a javítását említette példaként.
A kétharmadtól való ellenzéki és uniós fenntartásokkal kapcsolatban elmondta: „Félni nem kell, de azért jó, ha komolyan veszik, mert a valóság mégiscsak úgy fest, hogy nem akarunk »bennszülöttek« lenni a saját hazánkban. Mindenkinek meg kellett értenie, mindegy, hogy mikor érkezett a maga beruházásával, tőkéjével Magyarországra, vagy mikor alapította meg a bankját, úgy kell működtetnie a saját gazdasági érdekeltségeit, hogy az nem mehet a magyarok rovására vagy kárára.” „ Meg kellett mutatni, hogy van közjó és közérdek Magyarországon, és most már 2010 óta olyan is van, aki ezt képviseli, úgy hívják: Magyarország kormánya” – emelte ki Orbán Viktor.
Arról is beszélt, hogy a brüsszeli csaták jóval nehezebb voltak, mit az otthon megvívottak, ugyanis egy üzleti érdekekkel terhelt közegben kellett az ország érdekeit képviselni. Az Európai Unióban történő érdekérvényesítést komoly szellemi erőfeszítésként értékelte, ahol „bonyolult viszonyok között kell kiállni a magyarokért”, rengeteg ország érdekei között lavírozva.
„Nekünk van egy nagyon világos külpolitikai és külgazdasági stratégiánk. Mi olyan kapcsolatokat akarunk építeni mindenkivel, hogy érdekeltek legyenek mások is Magyarország sikerében. Én azt szeretném, ha a németek is abban lennének érdekeltek, az amerikaiak meg az oroszok is, hogy Magyarországon jól menjenek a dolgok. A hidegháborús állapotok és logika visszatérését nagy csapásnak tekintem. Európa jövője szempontjából és Magyarországéból is így van ez. Nekünk elfogadható, hogy Oroszországnak más a politikai rendszere, mint a miénk. Ezt az adottságot tudomásul véve kell nekünk, európaiaknak az oroszokkal való együttműködés lehetőségét megtalálnunk” – utalt a paksi bővítés és az ukrán helyzet fényében a külpolitikai eseményekre a miniszterelnök.
„Magyarország érdeke mindenképpen az együttműködést kívánja meg, ugyanakkor azt sem szeretnénk a szomszédunkban látni, hogy egy ország az általunk tisztelt nemzetközi jog szabályait – a nemzetközi közösség határozott tiltakozása ellenére – átlépi” – tette hozzá.
Kitért az ukrajnai magyarok helyzetére is, ugyanis egyértelmű elvárásai vannak az új ukrán kormánnyal szemben a Kárpátalján élő magyarok jogait, autonómiáját illetően.
Orbán az április 6-i választásokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy most nem olyan a helyzet, mint négy évvel ezelőtt, elégedett lenne az egyszerű többséggel is. „Nem áltatnám magunkat, és nem ringatnám olyan illúzióban a saját híveinket, hogy a cél a kétharmados többség elérése. A cél az, hogy az országnak olyan kormánya legyen, amely rossz kompromisszumok nélkül tudja intézni az állam ügyeit és tudja védeni a magyar emberek érdekeit. Ehhez már nem kell kétharmad. Az átalakításokat elvégeztük, ha megkapnánk – és kérem a polgárokat, hogy adják meg nekünk – az egyszerű, egyértelmű, világos felhatalmazást, azzal már el tudnánk kormányozni Magyarország hajóját. Biztonságosan tudnánk kormányozni.”
