„Orbán Viktor Magyarország leginnovatívabb politikusa”

Belpolitikai értékelés az országgyűlési választás után, az európai parlamenti és az önkormányzati előtt az MNO-val.

– Szigetvári Viktor szerinta május 25-ei európai parlamenti választás népszavazás lesz a baloldalról, ez nem csupán egy újabb kísérlet a felelősség elkenésére?
– Szigetvári óriási tévedésben van, mivel 2014. április 6-án megtörtént a népszavazás a baloldalról, aminek az eredménye mindenki számára ismert. Ha a baloldali pártok folytatják azt a játékot egymás között, amit a parlamenti választások előtt láthattunk, azt lehet népszavazásnak nevezni, de értelmetlen. Úgy látom, a baloldali erők a következő időszakban még inkább egymással lesznek elfoglalva, és zajlik az az áldatlan és terméketlen küzdelem, ami 2010 óta folyik.

– Ez a „roncsderbi” bírhat mozgósító erővel az EP-választásokra?
– Ennek semmi mozgósító ereje nincsen, mivel veszekedő baloldali pártok azzal nehezen tudnak voksot szerezni, hogy azért szavazzanak rá, hogy vetélytársával szemben előnybe kerüljön.

– Szanyi szerint azért nem kell lemondania senkinek a szocialista pártban, mert a Fidesz elcsalta a választásokat. Racionális szempontból nézve ennek lehet bármilyen politikai haszna, vagy pedig csak egy újabb menekülése a következmények levonása elől?
– Egy közhelyes hasonlattal élve Szanyi Tibor az a bizonyos utolsó japán katona, aki még mindig nem jött ki a dzsungelből, holott húsz éve véget ért a háború. Az új választási rendszer jól vizsgázott, a választások fair voltát és eredményét mindenki elismeri. Szanyi kijelentése inkább az MSZP-n belüli hatalmi játszmákról szól.

– A Jobbikkal lehet-e még ijesztgetni?
– Az MSZP lejárt szavatosságú alapanyagokból próbál főzni. 2010-ben is volt egy várakozás az MSZP-ben, hogy a Jobbik erősödésével a Fidesznek nem lesz kétharmada, de ez láthatóan téves elképzelés volt. Nem is értem, hogy ezt a kártyát miért próbálja kijátszani. Aki ma tart a Jobbiktól az egyedül a Fidesztől várhat védelmet, mivel ő tudja távol tartani a kormányzati hatalomtól, és Európától a radikális pártot.

---- Ezt miért csinálja a baloldal? ----

– Az EP-választás inkább egyfajta előválasztás az őszi önkormányzati választás előtt, az MSZP számára mi lenne a legjobb és legrosszabb helyzet, főleg ami az Együtt–PM és a DK-val való kapcsolatát illeti?
– Az Együttnek nagyon kevés az esélye, hogy bejusson az európai parlamentbe, mivel ez egy választási párt, ráadásul azok a körülmények, amelyek létrehozták ezt az alakulatot, azok elmúltak. Jól láthatóak az oszlás jelei. A DK szempontjából a frakcióalakítás a legfőbb kérdés, ami előbb, vagy utóbb be is fog következni, így folytatódik Gyurcsány és Mesterházy küzdelme. Ezek az emberek nem engedhetnek teret a másiknak, így folytatódik a fénykardozás.

– Mire alapozza, hogy lesz frakciója Gyurcsányéknak?
– A szétmálló Együtt–PM képviselői közül, valamint az MSZP-ből is tudnak halászni, mivel Gyurcsány számára a frakció élet-halál kérdés, ezért mindent el fog követni az egy képviselő megszerzéséért. Ha nem érik el az EP-választáson az öt százalékot, akkor még inkább felgyorsítják ezt a folyamatot.

– A korábbi castingok után a baloldal miért ment bele ebbe a játékba ismételtena budapesti főpolgármester-jelölt személyét illetően, ennyire nem tanultak a múlt hibáiból?
– A 2009-es szemszögből nézve az eseményeket, teljesen érthetetlen ez a viselkedés. Ha a baloldal tényleg meg akarja szerezni a főpolgármesteri posztot, akkor látszólag irracionális, ami történik. Őket azonban kevésbé ez a pozíció érdekli, hanem az egymás közti belharc, aminek adott helyzetben áldozatául eshet a főváros vezetésének az esetleges megszerzése. Fontosabb a saját pozíció erősítése, mint a baloldal összérdeke, ezen ment el egy ország kormányzása 2002–2010 között, a 2010–14-es ellenzéki időszak, valamint az idei választás is.

– A súlyos adósságokkal terhelt MSZP végleg rálép a lengyel útra, ha súlyos vereséget szenved az őszi önkormányzati voksoláson?
– Nem látom azt az erőt a baloldalon, amivel képes lenne megújítani magát az önkormányzati választásokra, ennek semmilyen feltétele nincs meg. Teljesen nem beszélhetünk a lengyel modellről sem, mivel ott a baloldal összeomlását követően egy radikális jobboldali párt került hatalomra, amely azóta is váltópártként funkcionál. Magyarországon arról nem lehet beszélni, hogy a Jobbik váltópárt lenne. Az utódpárt összeomlott, ami a térségben mindenhol bekövetkezett, leszámítva a Balkánt, ahol eléggé zavarosak a viszonyok.

– A közelgő EP-választás kapcsán óhatatlanul mérleget kell vonni hazánk elmúlt 10 éves uniós tagságáról. Az állampolgárok számára mennyire vált átélhetővé ez a közösség, ahová 2004 óta tartozunk?
– A magyarok nem érzik, hogy egy közösség részei lennének, jól látható a csalódottság. Ugyanakkor ez párosul azzal az érzéssel, hogy az uniónak nincsen alternatívája, ezt a magyar választók eléggé világosan látják. Magyarországon az Európai Unióval szemben kritikus az attitűd, amit az a kettős mérce váltott ki, amit 2004 óta, de legfőképpen az előző kormányzati ciklusban volt látható. Az elégedetlenséget minden bizonnyal az is növelte, egy sor mellékes kérdés fontosabb volt Brüsszelben, mint azok, amiket a magyar választók fontosnak tartottak. Hogy mást ne mondjak, a csirkék tartási körülményei fontosabbak voltak, mint az unióban élő határon túli magyarok jogainak a biztosítása. A magyarok ennek ellenére úgy érzik, hogy Kelet és Nyugat között hazánknak az előbbi térségben van a helye, aminek a kerete jelenleg az EU.

– Az a kettős mérce amit az utóbbi években láthattunk az unió részéről hazánkkal szemben, változni fog-e ez a következő években?
– Mintha lenne valami belátás Brüsszelben azzal kapcsolatban, hogy az az ideológiai alapú belügyekbe való beavatkozás, amit csináltak, kontraproduktív és kártékony. Másrészről azt gondolom, hogy a kettős mérce abból is fakad, hogy kicsik vagyunk, ezért ki kell követlenünk magunknak a tiszteletet, nem várhatunk józan belátást és megértést. Nekünk kell kiállnunk a jogainkért, amit az Orbán-kormány minden bizonnyal meg is tesz majd.

– Az Európai Parlament összetétele hozhat-e változást Brüsszel magatartásában?
– A mostani várakozások alapján az EP-ben a néppárt lesz relatív többségben, és ennek a többségnek a megteremtésében óriási szerepe lesz a Fidesznek, ami bővítheti Magyarország mozgásterét, de az Európai Bizottság terén nem számítok komoly változásra. Az egy nagy és lassan mozduló bürokratikus szervezet, amely a magyarokétól teljesen eltérő szempontokat tart szem előtt.

– Mennyire látja át a hazai politikai elit az uniós belső viszonyokat, mennyi tapasztalatot sikerült összegyűjteni?
– Ma lényegében csak a Fidesz képviselőinek van komoly tapasztalata, ráadásul az MSZP teljes sorcserére készül. A szocialisták igazából sosem voltak elég erősek a saját pártcsaládjukban, míg a Fidesz frakciójában többen már 2004 előtt is részt vettek az uniós munkában. Akinek komoly mozgástere, szakértelme, politikai tudása van, az egyedül a Fidesz.