Gaskó István szerint Magyarországon az utóbbi években, sőt az utóbbi két és fél évtizedben nem létezett hatékony érdekegyeztetési rendszer, nem voltak olyan felkészült és erős szociális partnerek, amelyek képesek lettek volna egyenlő partnerként kiállni tárgyalni a kormányzattal. Május elseji rendezvényüket ezért „Utat a szakszervezetnek!” mottóval tartották.
A Liga elnöke úgy vélekedett, hogy az eddigi kormányzati intézkedésekkel szemben – amelyek gyengíteni igyekeztek a civileket, a szakszervezeteket és a munkáltatókat is – minden eszközt biztosítani kell a szociális partnerek megerősödéséhez.
A szakszervezeti szövetség elsősorban a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását szeretné elérni, visszaállítani az eredeti állapotot – jelentette ki Gaskó István.
Kifejtette: a kormány a válságból való kilábalás igényével érvelt, amikor az új, szerintük jelenleg „súlyos hátrányokat okozó” Munka törvénykönyvét elfogadta, illetve amikor a sztrájktörvényt módosította a parlament, és „kvázi elvették a sztrájk jogát a magyar munkavállalóktól”.
Mostanra a kormány is azt vallja, hogy az ország kilábalt a válságból, és beindult a növekedés, így a Liga elnöke szerint „ezt a két törvényt ezért vissza kell állítani”, és a többi, különféle szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt is.
Ezután a jövedelmi viszonyokról, valamint az adó- és szociális ellátórendszerről is tárgyalni kell, mert bár a munkanélküliség csökkent, de a munkát keresőknek biztosított három hónap kevés, ezt hosszabbítani kell – hangsúlyozta Gaskó István, hozzátéve, hogy nagyvonalúbb szociális ellátórendszerre van szükség.
Szólt arról is, hogy csütörtökön, Magyarországnak az Európai Unióba való belépése 10. évfordulóján többen kételkednek abban, hogy a tagság jó-e a magyar társadalomnak, gazdaságnak, de Liga EU-párti, és azt szeretné, ha az európai uniós alapértékek Magyarországon is megmutatkoznának, és ezek előnyeit élvezni lehetne.
A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája szintén „Utat a szakszervezetnek!” mottóval egy performanszot adott elő, amelynek keretében progresszív adózást, a jövedelemcsökkentés megszüntetését, ifjúsági garanciát, adómentes diákhitelt, élhető életpályamodellt követeltek, és azt, hogy engedjenek utat a szakszervezeteknek, hogy ők is egyenlő partnerként tárgyalhassanak a munkáltatókkal és a kormánnyal.
A bérek növekedése és a munka elismerése nem jutalom a növekedés után, hanem a bővülés záloga, a folyamatos megszorítás pedig zsákutca – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten, a szövetség városligeti nagygyűlésén.
Pataky Péter hangsúlyozta: május elseje azoknak a munkavállalóknak az ünnepe, akik „a hátukon viszik az országot”, és megtermelik azt, amit mások el akarnak osztani. A szövetség elnöke elmondta: az idei ünnep mottója, hogy új irány kell Európának és Magyarországnak.
Hozzátette, az országban olyan munkahelyekre van szükség, ahol a munkavállalók nem kiszolgáltatottként, nem rabszolgaként, hanem a munkát elismerő környezetben, alkotó emberként vehetnek részt a munkában nap mint nap, olyan bérért, amiből el tudják tartani a családjukat.
A MaSZSZ nagygyűlésén a szövetség 62 tagszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei is képviseltették magukat.
