Az államtitkár méltatta a magyar–szerb megbékélési folyamat jelentőségét, egyúttal kijelentette: „van olyan szomszédsági viszonylatunk, ahol a kollektív bűnösség meghaladására még nem került sor”.
Németh Zsolt kiemelte: ha van kiemelkedően fontos eseménye az elmúlt négy év magyar térségpolitikájának, a magyar–szerb történelmi megbékélés elindítása ilyen. Ez nem lett volna lehetséges, ha a két ország államfői nem vállalnak kezdeményező szerepet ebben – vélekedett.
Emlékeztetett arra is, hogy az államfők megemlékezése előtt a szerb parlament határozatban vállalt felelősséget a történtekért, és ezzel – mondta – olyan felelősségtudatról tett tanúbizonyságot a szerb politika, amely mindenképpen példamutató. Ez megteremtette a lehetőségét az új jövő építésének a magyar és a szerb nemzet között – fűzte hozzá.
Az államtitkár szerint rendkívül jelentős, hogy az új szerb kormánynak része a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és rajta keresztül a vajdasági magyarság, mert eljött az ideje annak, hogy az autonómia a gyakorlatban is bizonyíthassa, mire képes. Esély nyílt arra, hogy világossá váljon: a két nép együttélésének nem feszültségteremtő tényezője, hanem ideális kerete az autonómia – mutatott rá.
Pásztor István, a VMSZ elnöke kiemelte: a magyar és a szerb államfő tavaly júniusi közös főhajtása nagyon fontos volt, mert ha két ország vezetői ilyen lépésre szánják el magukat és kitartanak mellette, akkor ez „megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy a kapcsolatépítés kibontakoztatása nem csak szólam, hanem valós szándék”. A megbékélés folyamata azonban még nem zárult le, ez addig tart, „amíg emberi emlékezet van” – tette hozzá.
Mint mondta, sokan felvetik, hogy a szerb kormány még mindig adós a magyaroknak. A VMSZ a márciusi választás után megállapodást írt alá a győztes Szerb Haladó Párttal (SNS), és ennek eredményeként a várt kormányrendelet a következő hetekben megszülethet – közölte. (A VMSZ vezetője már januárban úgy nyilatkozott, hogy az idén biztosan megszületik az a kormányrendelet, amely jogi értelemben is semmissé teszi három délvidéki község magyarjainak kollektív bűnösségét kimondó közigazgatási döntést.)
Pásztor István szerint Magyarországnak és Szerbiának létre kell hoznia egy alapítványt, amely a közös történelmi múlttal és az intézményes kapcsolatfejlesztéssel foglalkozna, és amelyet a két kormány finanszírozna. Ez a lépés lendületet adhatna annak a folyamatnak, amelynek most a kezdetén vagyunk: a jó kapcsolatrendszer valós tartalommal való megtöltésének. Hozzátette: e folyamatban a vajdasági magyar közösségnek komoly szerepe van, haszonélvezője is a jó kétoldalú kapcsolatoknak.
Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő azt mondta: örül, hogy az EP képviselőjelöltjeinek egy olyan listáján szerepel a neve, amely igazi nemzeti lista, olyanoknak a neve áll rajta, akik a határon túli magyarok érdekeit hitelesen képviselhetik. Fontos a következetes nemzeti érdekérvényesítés, ezért is jelentős, hogy határon túli magyar képviselők is vannak a listán, akik első kézből mondhatják el közösségük problémáit – fogalmazott.
