A kelet-nyugati metróvonalon utazók egyre ritkábban figyelhetnek fel arra a furcsa zajra, amely a szerelvények kerékpárjai felől hallatszottak az elmúlt hónapokban. Az Alstom Metropolisok kerékkopásáról (állóra fékez a rendszer, nem abs módra csúszva, így lapos felület alakul ki a kocsikeréken) már az MNO is írt korábban. A BKK a 4-es vonalon akkor még csak próbajáratban közlekedő szerelvények esetében kifejezetten tagadta a probléma létét, a 2-esen viszont elismerte, hogy akadnak gondok. A kelet-nyugati vonal fölötti lakóházakból korábban sorra érkeztek a bejelentések a remegő ablakokról, székekről, repedező falakról, a BKV éjszakai műszakosai pedig apró karosszériaelemeket is találtak az alagútban.
Nem Budapest az első város, ahol előfordult hasonló jelenség: Varsóban is szembesültek a rendellenességgel, de ott visszaküldték a gyártónak a hibás elemeket. Az Alstom-szerződés garanciára vonatkozó fejezetét nem láttuk – úgy tudjuk, három évre szól –, de bizonyos, hogy a magyar felet is kell hogy védje valamilyen módon ilyen esetre. Kérdéses, mekkora összeget emésztene fel a csere a garancia lejártával.
A Metróért Egyesülettől úgy tudjuk, sokat javult a helyzet tavalyhoz képest, igaz nem kritikus mértékben, de még mindig tapasztalható kerékkopás. A közlekedési társaság rendszeresen végez simítóesztergálást, és a fékrendszert is finomították szoftveresen. Azonban nem valószínű, hogy ez elégséges. Szinte biztos, hogy több kerékpárt is kellett cserélni – a 410-414-es típusú szerelvényeken, melyeket korábban Valenciennes-ben teszteltek egy 5 kilométeres próbapályán –, ugyanis esztergálással csak egy ideig lehet javítani a helyzeten. Ha a kerék anyaga egy bizonyos mérethatár alá csökken, ki kell vonni a forgalomból.
A hírek szerint metszetet is készítettek a hibás kerekeken, amely nem mutatott túl bizalomgerjesztő látványt.
A BKV az egyesület és a metró környékén lakók bejelentései ellenére továbbra is azt állítja, hogy korábban sem volt, és most sincs szó hagyományos értelemben vett keréklaposodásról. Mint kérdéseinkre érkezett válaszukban írják, korábban valóban voltak rendkívüli zajjelenségek az Alstom metrók üzeme során, de nem kritikus mértékben, és ezek is megszűntek. Az esztergálás a közlekedési vállalat értelmezésében nem hibaelhárítás, hanem sima karbantartási munka. Cáfolták a kerékpárcseréről szóló híreket is, mint írják, a furcsa, keréklaposodáshoz hasonló, kattogó hang okát feltárta az Alstom, és csupán „padló alatti kerékpár-szabályozásokat” kellett végezni.
Az MNO-hoz néhány hónapja eljutottak olyan hírek is, hogy a 4-es metró alagútjában is tapasztalható volt a 2-esében észlelt kattogó hang, s a lakók ezen a vonalon is éreztek a remegést lakásukban a téli hónapok próbajáratai idején. A BKV – mely korábban ellentmondást nem tűrve cáfolta információinkat arról, miszerint akad probléma a 4-es alagútjában is – ezzel kapcsolatban most diplomatikusan úgy fogalmaz, „tapasztalható volt az átlagosnál kissé erősebb periodikus zajhatás”, de ezt ők nem minősítették rendellenesnek.
Ami a kerék acélanyagának minőségét illeti, a vállalat jelzi, már az első járműbeszállításkor megvizsgáltatták független, külső szakértővel. A laboratóriumi vizsgálatok nem mutattak anyaghibát, így a vállalat valószínűleg nem gondolkozik a cseréjén.
Aki ezek után továbbra is hallani vél bármilyen kerékkopásra emlékeztető hangot a 2-es vagy a 4-es vonalon, az sürgősen vizsgáltassa meg a fülét.
