Azonnal hadat üzent az államtitkár

„Ha tiszta rendszert szeretnénk, akkor meg kell változtatni a hálapénzen alapuló rendszert, ehhez sok elképzelés született.”

A hálapénz megszüntetése az első lépés a magyar egészségügy rendbetételében – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy szakmai konferencián. „Ha tiszta rendszert szeretnénk, akkor meg kell változtatni a hálapénzen alapuló rendszert, ehhez sok elképzelés született” – mondta Zombor Gábor, hozzátéve: „nagy levegővétel” és politikai, szakmai támogatás kell ehhez, „ami (...) nem állt eddig össze”. Kitért arra, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt területként tekint az ágazatra, amelyben az elmúlt időszakban történtek pozitív változások, de – mint mondta – humánerőforrás-krízis jellemzi az egészségügyet.

Ez így egy kegyetlen rendszer

Rendszerváltásra van szükség az egészségügyben

A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen

Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel

Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?

Kiskirályok és csicskák az ágazatban

Egészségügy: csak kiválasztottaknak?

Ez a rendszer is megbukik egyszer

A Heti Válasz című lap által rendezett konferencián a jövőre nézve „nagy kérdésnek” nevezte, hogyan lehet az ágazatban több pénzt teremteni. Erre voltak jó megoldások – jelezte Zombor Gábor, utalva a népegészségügyi termékdíj bevezetésére. Szerinte „ezt a gondolatot érdemes folytatni”. Közölte: meggyőződése, hogy az egészségügybe forrásokat kell bevonni, és akkor a hálapénz rendszere is megszüntethető. „Nem büntetésjellegűen, nem csendőri módszerekkel, de meg lehet oldani” – fogalmazott az államtitkár. Komoly feladat továbbá – mondta –, hogyan lehet az ágazatban egyensúlyban tartani a kínálatot és a keresletet, vagyis a társadalombiztosításon alapuló teljes körű ellátást.

Zombor Gábor megjegyezte, óriási feszültségek vannak a rendszerben, aminek egyik következménye volt orvosok, szakdolgozók elvándorlása. Előremutatónak nevezte a Magyar Rezidens Szövetségnek a hálapénz ügyében tett lépéseit, amit továbbgondolásra érdemesnek talált. A rezidensösztöndíjak bevezetését is jó döntésnek nevezte, és szintén támogatja azt, hogy legyen egy meghatározott szakorvosi minimumjövedelem. Zombor Gábor szerint ha a szakmai tudásnak forintosított értéke van, akkor arra is van esély, hogy a külföldön munkát vállaló orvosok hazatérjenek. Kijelentette, bízik abban, hogy egy év múlva érzékelhető változás lesz az egészségügyi rendszerben.

A konferencián Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arról beszélt: nem az a baj, hogy a fiatal tudósok, orvosok külföldre mennek, hanem az, ha nem akarnak hazatérni. Mint mondta, olyan feltételeket kell kialakítani, hogy érdemes legyen Magyarországra visszatérni. Úgy fogalmazott, az anyagi feltételek nem jók, de nem is „borzasztóak”, és ahhoz, hogy jobbak legyenek, „a gazdaságnak működnie kell”.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy fogalmazott, minden pozitív reform kerékkötője a hálapénz, továbbá úgy vélte, hogy a bérrendezés folytatását nem lehet tovább halogatni. Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. közvélemény-kutató programvezetője egy friss – nem reprezentatív – felmérést ismertetve azt mondta, a megkérdezett 130 orvos elsősorban az anyagi megbecsültség miatt vállal külföldön munkát, a hazatérés okait firtató kérdésre pedig első helyen a honvágyat jelölték meg. A megkérdezettek szerint a hazatérésüket segítené az anyagi biztonság, a szervezett, tisztázott viszonyok és a jobb munkakörülmények. A jelenleg külföldön dolgozók válaszaiból kitűnik – ismertette Kiss Katalin –, hogy tízből heten nem akarnak visszatérni, és csak 17 százalékuk tervezi, hogy újra Magyarországon dolgozik majd. Közlése szerint a megkérdezettek 29 százaléka válaszolt úgy, hogy a külföldön szerzett szakmai tapasztalatára nem kíváncsiak itthon.