Az előző ciklusban azért volt feszített a törvényhozás tempója, mert a kabinetnek nem volt ideje – mondta Balog Zoltán a Heti Válasznak. Mint fogalmazott, egy gazdasági vészhelyzetet kellett kezelni, új alaptörvényt kidolgozni, hozzáigazítani a teljes közjogi rendszert, „elfogadtatni igazunkat a külfölddel”. A miniszter szerint a következő négy év során „kel majd ki a vetés”. Úgy látja, a tartalmi megújítás ideje egy béketeljesebb képet alkot.
A közoktatásban és az egészségügy területén nem lehet megosztani a felelősséget, ezért vették kézbe az intézményeket – hangsúlyozta. Hozzátette: vannak emellett más példák is, ilyen a Magyar Művészeti Akadémia vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, ahol kiszervezték a feladatokat.
A 120 ezer pedagógust irányító Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) kapcsán aláhúzta: a rendszerek átalakításából fakad, hogy „ha 10 kilométert akarunk haladni, először 15-öt kell menni, mert ötöt úgyis visszanyomnak”. A miniszter elismerte, hogy az elején túl messzire mentek, de változtattak, mert „nem jó, ha egy betört ablak miatt a járási központba kell menni”. A rendszer mindezek mellett alapvetően jó – szögezte le Balog, aki Czunyiné Bertalan Judittól, az új oktatási államtitkártól várja a részletek kidolgozását, valamint a hibák kijavítását.
A Heti Válasz csütörtöki interjújában szóba kerültek a személyi változások is a tárcánál. Balog Zoltán Hoffmann Rózsa távozásáról annyit mondott, határozottan vitte végig a reformot, „soha nem bújt el a legkeményebb támadások idején sem”. Ugyanakkor – mint mondta – a mostani rendszerszervezés más típusú, inkább igazgatási feladat, amihez egy korábbi megyei kormányhivatal-vezető jobban megfelel.
