A lap online kiadásában A magyar baloldal lassú halála címmel megjelent írás szerzője, Boris Kálnoky kiemelte, hogy Mesterházy lemondása után a párt válsága „minden eddiginél mélyebb”, és „úgy tűnik, hogy a jövő Orbán Viktor konzervatív kormányáé”.
Kifejtette: bárki kerül is az MSZP élére, „a feladat alig megoldható”, mert a pártnak „óriási hitelességi gondja” van, és nem tudja megmondani, hogy „mennyiben baloldali”. A Jobbik a szocialistákat megelőzve előlépett a második helyre, „főként azért, mert a jobboldali erők a szocialistáktól eltérően valóban baloldali politikát képviselnek” – tette hozzá.
Mesterházy rosszul mérte fel a helyzetet, „azt gondolta, hogy a Jobbik és a kormánypárt, a Fidesz azért sikeres, mert nemzeti jelszavakat hangoztat”. Ezért az MSZP elnöke is ebbe az irányba indult el, de a polgárok nem feltétlenül a jelszavak miatt szavaznak a jobboldali pártokra, hanem azért, mert megígérik a külföldi nagyvállalatok szabadságának korlátozását és „a kisemberek terheinek csökkentését” – írta Kálnoky, megjegyezve: „Magyarországon valójában minden fordítva működik, a baloldal jobboldali liberális, a jobboldal pedig nemzeti baloldali” politikát követ.
Az MSZP gyengesége teret nyit más baloldali és liberális csoportoknak, a Bajnai Gordon vezette „liberálisoknak” és Gyurcsány Ferenc pártjának, amelyek az európai parlamenti (EP-) választáson „veszélyesen megközelítették” a szocialistákat. Rajtuk kívül a baloldali térfél szereplője az LMP is, amely „az egyetlen igazán baloldali párt” – fűzte hozzá a Die Welt szerzője, kiemelve, hogy Bajnai egyelőre visszavonul a politikából, Gyurcsány pedig „annyira gyűlölt” személyiség, hogy vele nincs esély a választási győzelemre.
A magyar baloldalt a „haldokló MSZP és egy megosztott ellenzék” jellemzi „a konszolidáció kilátása nélkül”, ami „ideális” a Fidesz számára – áll az elemzésben, amely szerint „hamarosan a Jobbik is válságba kerülhet”, hiszen az EP-választáson meglepetésre gyengült, így aztán „úgy tűnik, hogy a belátható időn belül a konzervatívoké a jövő”.
