Padlóra küldte az MSZP-t a választás

Fölényes Fidesz–KDNP-győzelemmel indult a hét, az MSZP-ben válságos helyzet alakult ki. Heti összefoglaló.

Botka László, a párt országos választmányának elnöke pénteken bejelentette: teljes, felmenő rendszerű tisztújítást ír ki az MSZP. A politikus az országos párttanács ülése után újságíróknak elmondta, a lehető legkorábbi időpontra, július 19-ére hívják össze a tisztújító kongresszust.

A választmány szombaton rendkívüli ülést tartott, ahol Botka közölte: az átmeneti időszakra az MSZP-t – az alapszabálynak megfelelően – az országos választási bizottság (ovb) vezeti – közölte, megjegyezve, hogy az ovb-t mint választmányi elnök ő vezeti július 19-éig. Mint mondta: azt remélik a következő másfél hónaptól, hogy dinamizálni fogja nemcsak a szocialista pártot, hanem az egész baloldali közösséget.

Ismertette, hogy a választmány elfogadta a kongresszus szervezésének szabályait is, így június 1-jétől 30-áig a helyi és a megyei szervezetek újulnak meg, és megválasztják az új kongresszusi küldötteket. Másfél hét múlva indulhat az országos tisztségre pályázók helyi kampánya, nekik az alapszabálynak megfelelően össze kell gyűjteniük a tagok tíz százalékának írásbeli ajánlását.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a Gyurcsány Ferenc felé nyitó, liberális hatalomátvételi törekvések hiúsulhattak meg az MSZP-ben azzal, hogy teljes tisztújításba kezd a párt. A bukott kormányfőhöz való közeledést elutasítók Tóbiás József mögött szerveződtek. A csúfos uniós választási vereség után egy olyan vonal kezdett szerveződni – Lendvai Ildikó korábbi pártelnök aktív közreműködése mellett –, amely megnyitotta volna az utat a Gyurcsányhoz való közeledéshez. Az ideális megoldás számukra az lett volna, ha szombaton egyelőre csak új pártelnököt választanak, mégpedig Ujhelyi István személyében. (Őt ősszel, az eredeti menetrend szerinti teljes tisztújításon Botka László választmányi elnök válthatta volna.)

Megkopott az MSZP márkanév, és meggyengültek a párt pénzügyi, szervezeti erőforrásai – erre a következtetésre jutott a Nézőpont Intézet elemzésében. Arról is írtak, hogy az MSZP 2012 után már nem volt képes egyedül irányítani a folyamatokat a baloldalon, de domináns volt, amely előny viszont május 25-én látszólag szertefoszlott. Az elemzésben kitérnek arra is, hogy a DK nem várt mértékben gyengítette meg az MSZP szervezeti hátterét

Az Index értesülései szerint nem akar látványos önkormányzati egyezkedésbe bonyolódni az Együtt–PM Szövetség az MSZP-vel és a DK-val. Bajnai Gordonék úgy tervezik, hogy a fontos posztokon nem lesznek közös jelöltek, inkább a jelöltek koordinált indulását preferálják. Az MSZP így hoppon maradhat, hiszen már az EP-választás előtt kijelölte a tárgyalódelegáció tagjait.

A gazdasági elitet tömörítő Bilderberg-csoport tavalyi konferenciáján a hírek szerint a meghívott Viviane Reding uniós biztos támogatásáról biztosította Bajnai Gordont, és ígéretet tett, hogy minden eszközzel megpróbálja a 2014-es magyarországi parlamenti választások eredményeinek legitimitását kikezdeni. Idén – egyedüli magyarként – Bajnai Gordon is meghívást kapott a találkozóra, amelyen Reding is részt vesz.

Csath Magdolna a hír kapcsán úgy vélekedett portálunknak: a konferencián összehangolt támadást szerveznek a magyar kormány ellen.  A közgazdászprofesszor rámutatott: a nemzetközi gazdasági elitnek „csípheti a szemét” az Orbán-kormány önálló válságkezelése, az IMF kitessékelése, valamint a bankadó.

Kedden az  Európai Unió állam- és kormányfői összegyűltek Brüsszelben, hogy megvitassák a vasárnap lezárult európai parlamenti (EP-) választások eredményét. Orbán Viktor ennek kapcsán úgy nyilatkozott: most az Európai Unió vezetőinek nem személyi döntéseket kell hozniuk, hanem Európa következő 4-5 évéről kell dönteniük. A miniszterelnök kifejtette: nincs automatizmus aközött, hogy a néppárt megnyerte a választást és a konkrét személyi javaslatok között, és mielőtt azok sorra kerülnének, lényegi kérdéseket kell tisztázni, Magyarország számára pedig a legfontosabb ilyen kérdés az alkotmányos identitás kérdése.

Ismert, Orbán Viktor már május 24-én szombaton beszélt arról, hogy az európai néppárti győzelem esetén sem támogatják majd, hogy a jobboldali csúcsjelölt, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. David Cameron is Juncker jelölése ellen van.

Orbán kedden Brüsszelben reagált azokra a megjegyzésekre is, amelyekkel szociáldemokrata és liberális politikusok bírálták a választás után az Európai Néppárton belül a Fideszt és a Silvio Berlusconi vezette olasz Hajrá Olaszországot: „Európában sok mindennek meg kell változnia, ha azt akarjuk, hogy ez a kontinens sikeres legyen. Több tisztelettel kell lennünk egymás iránt. A nemzetállamoknak is több tiszteletet kell adni, az európai pártoknak is, meg időnként a vezetőknek is”.

Csütörtökön megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akiket a jövő héten hallgathatnak meg az illetékes szakbizottságok. A kormányfő Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándort belügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé, Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabát honvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré, Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihályt nemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezésre javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban.

Mint az MNO korábban megírta, a harmadik Orbán-kabinet kilenc tárcával végzi majd a munkát. Egy parlamenti döntésnek köszönhetően minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. A kormányzati struktúra egyébként nem változik jelentősen, ha az elmúlt éveket nézzük. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnésével az igazságügy önálló tárcát kap. Ezt a Brüsszellel vívott folyamatos csatákkal indokolta a kormányfő. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát Földművelésügyivé keresztelik – a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet –, és a külügyi tárca neve szintén változik, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.