Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint már az MSZP korábbi vezetőinek magabiztos nyilatkozataiból is látszott, hogy nagy nyomás nehezedik Mesterházy Attilára. Lemondásával pedig bebizonyosodott, hogy csütörtökre teljesen elfogyott a levegő a pártelnök-frakcióvezető körül.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője közölte, az országgyűlési választás után Mesterházy Attila még kapott némi türelmi időt, vélhetően két okból: ki kellett derülnie, mire képes a párt egy önálló megmérettetésen, illetve túlságosan közel volt az európai parlamenti választás ahhoz, hogy a párt tisztújítással foglalkozzon április-májusban.
Amennyiben csak annyi történt volna, hogy a Jobbik megelőzi az MSZP-t, de a baloldalon továbbra is vitathatatlan marad a szocialisták dominanciája, az elnökség lemondásának felajánlása talán elegendő lehetett volna, sőt valószínű, hogy a választmány nem fogadta volna el – fejtette ki László Róbert. A szakértő szerint az európai parlamenti választási eredmény ismeretében az MSZP már nem futhatott neki az önkormányzati választásnak ugyanabban a felállásban.
A pártelnök döntésében az is közrejátszhatott, hogy felmérte, bár a hozzá eddig lojális párttársak többségben vannak a parlamenti frakcióban, a válságos helyzetben az ő támogatásukra sem feltétlenül számíthat – tette hozzá a Political Capital elemzője.
Lánczi Tamás úgy látja, talán „a Gyurcsány Ferenc politikai körébe sorolható” Hiller István mutatkozik a legesélyesebb elnökjelöltnek. Véleménye szerint ez előkészítheti Gyurcsány Ferenc hatalom-visszavételét az MSZP-ben. A Századvég munkatársa kiemelte, amennyiben egy ehhez hasonló forgatókönyv valósul meg, az nem lesz képes visszafordítani a szocialista párt folyamatos népszerűségvesztését, és folytatódhat a politikai szervezet eljelentéktelenedése.
László Róbert jelezte, a csütörtöki bejelentéssel lehetővé válik, hogy az MSZP választmánya már szombaton összehívja a párt kongresszusát, hogy hamar új elnököt válasszon. Így nem lesz szükség felmenő rendszerű teljes tisztújításra. Elnököt talán tudnak így választani, az MSZP válságát azonban ez bizonyosan nem oldja meg, legfeljebb elnapolja, és lehetővé teszi az együttműködési tárgyalások megkezdését az Együtt–PM-mel és a DK-val. A Political Capital munkatársa szerint nem látszik, ki ambicionálná az MSZP elnöki posztját. László Róbert úgy véli, nem az elnök személye az elsődleges kérdés, hanem az, hogy képes lehet-e ez a párt a megújulásra, képes lehet-e egy erős, érzelmileg elkötelezett szavazótábor meghódítására.
Továbbra sem lehet tudni, milyen döntést hoz szombaton az MSZP-választmány, mert Mesterházy Attila ugyan lemondott, a párt országos elnöksége is felajánlotta a lemondását. Az elnökség sorsáról így még döntés születhet szombaton, hacsak egyharmaduk nem mond le. Ekkor ugyanis az alapszabály szerint kongresszust kell összehívni, nem csupán azért, mert a pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, hanem mert az országos elnökség kongresszuson választott tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent. Ekkor felmenő rendszerű tisztújítás következhet.
Az MSZP választmányának – tagjai kétharmados döntésével – lehetősége van soron kívüli tisztújító kongresszust összehívni. A soron kívüli tisztújító kongresszust küldöttválasztás, a helyi szervezetekben, a területi szövetségekben és a regionális tanácsokban pedig tisztújítás előzi meg – rögzíti az alapszabály. Ugyanakkor ha a pártelnöki tisztség betöltetlensége miatt hívják össze a kongresszust, akkor a választmány dönthet úgy is, hogy a soron kívüli tisztújító kongresszust nem kell megelőznie a felmenő rendszerű tisztújításnak.
Előfordulhat, hogy a választmány nem fogadja el az elnökség lemondását, ennek ellenére néhány elnökségi tag feláll. Az alapszabály erről így rendelkezik: a választmány elnökségi tagság megszűnése esetén többségi szavazással – a pártelnök, az elnökhelyettes(ek) és az alelnökök, valamint a választmányi elnök kivételével – a következő tisztújító kongresszusig tartó időszakra az országos elnökség tagjai létszámának egyharmadáig új tagokat választhat.
Az Origo arról cikkez, hogy Lendvai Ildikó vezetésével átmeneti elnököt neveznek ki a párt élére, az önkormányzati választásokig. A portál értesülései szerint Lendvaiék Ujhelyi Istvánt választanák meg ideiglenes vezetőnek, mivel ő most lett európai parlamenti képviselő, és jóban van Botka Lászlóval is, aki szintén esélyes a poszt betöltésére.
Baja Ferenc szocialista politikus pedig két jelöltet tart alkalmasnak az MSZP vezetésére: Botka László szegedi polgármestert, az országos választmány elnökét és Tóbiás József pártigazgatót. Baja Ferenc szerint Botka László teljesítménye az önkormányzati munkából, míg Tóbiás József a frakció és a választási program szervezéséből vette ki részét.
Az Index forrásai szerint vasárnap este óta napról napra esett Mesterházy belső népszerűsége, főként azt rótták fel neki, hogy a bizalmi válság ellenére is taktikázni kezdett. A gyors lemondásával megkönnyítette volna a helyzet megoldását. Szerdára már egyes helyeken a csalódott tagság körében annyira túlfűtött lett a Mesterházy-ellenesség, hogy volt, aki lincshangulatról beszélt.
Ebben a helyzetben óriási meglepetést okozott Mesterházy húzása, amikor csütörtök délben bejelentette, lemond a pártelnökségről és a frakcióvezetésről, és nem is jelölteti újra magát. Ellenfelei az első diadalhullámok után azonban hirtelen ráébredtek, hogy a politikus most újra feladata a leckét – szerepel az Index.hun. A budapesti párttanácstól a szombati országos választmányig mindenki arra készült, hogy Mesterházyt kell támadni, és közben ki lehet adni a gőzt. A fővárosiakkal az élen jól meg akarták neki mondani a véleményüket, a lemondás után azonban nincs kinek.
Az elmúlt napokban az MSZP alapszabályához való ragaszkodásával próbált meg a hatalom közelében maradni Mesterházy. Azt állította, hogy komolyan gondolta az elnökség lemondását, ezért arra kéri majd a választmányt szombaton, hogy fogadják el. Ugyanakkor szerinte csak teljes tisztújítást tesznek lehetővé a párt szabályai. Ilyenkor a kisvárosi alapszervezetek vezetőit is újjá kell választani, a folyamat hónapokig tarthat.
Ismert, az MSZP óriási meglepetésre csak 10,9 százalékos eredményt ért el a vasárnapi európai parlamenti választáson, amivel a harmadik lett a Fidesz és Jobbik mögött. Ekkor jelentette be Mesterházy Attila, hogy az elnökség felajánlotta a lemondását. Ilyen gyengén a párt egyébként utoljára 1990-ben szerepelt. Megerősödött viszont Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója (9,75 százalék) és a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség is (7,25 százalék). Az MSZP a fővárosban már csak a negyedik legerősebb párt, mindkét baloldali riválisa megelőzte.
„Most már csak a triumvirátus másik két tagjának a távozása várat magára. Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon éppannyira felelős [ ] a baloldal katasztrofális vereségéért, mint Mesterházy Attila” – így kommentálta Kocsis Máté, a kormánypárt kommunikációs igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Mesterházy Attila csütörtökön lemondott pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról.
A Fidesz politikusa szerint „a baloldalon Gyurcsány Ferenc a valódi főnök”, ő mozgatja a szálakat, „az ő kottájából játszik a baloldal”. Ebből viszont az is következik, hogy a választási vereségért viselt felelősségben is osztoznia kell – mondta Kocsis Máté.
