Mesterházy Attila lemondott

A Magyar Nemzet információi szerint a döntésben szerepet játszhatott, hogy egykori pártbéli szövetségesei is Mesterházy ellen fordultak.

Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a lemondását szintén felajánló országos elnökség sorsa mi lesz. Egyes forrásaink szerint az a forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a testület marad. Ez a leköszönő Mesterházynak is érdeke, hiszen az elnökségben többségben vannak azok, akiket kimondottan az ő emberének tartanak, vagyis a testület gyakorlatilag a hátországa. Volt viszont, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnökség – éppen a Mesterházyhoz való lojalitása miatt – szintén felállhat. Az csak a szombati választmányi ülésen derül ki, hogy melyik utat választja a párt. Úgy tudjuk egyébként, hogy a pártelnök lemondása után hamarosan otthagyja a pártigazgatói széket Velez Árpád is, akit a Mesterházyhoz kimondottan lojális politikusok közé sorolnak.

Habár többek állítása szerint „lógott a levegőben” Mesterházy távozása a pártelnöki székből, a parlamenti frakció vezetésének feladására nem számítottak. Mesterházy az ATV Egyenes beszéd című műsorában még a napokban is határozottan kijelentette, hogy a képviselőcsoport éléről nem mond le, az úgyis alá van rendelve a párt országos vezetésének. Az MSZP-frakcióról az a kép alakult ki, hogy abszolút lojális Mesterházyhoz, ám az elmúlt napokban közülük is többen a pártelnök ellen fordultak. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az országos listán befutó helyet kapó, egyébként nem kifejezetten a párt fiatalabb generációjához tartozó Korózs Lajos a PestiSrácok.hu által nyilvánosságra hozott levél szerint megtámadta Mesterházyt, amiért nem mondott le azonnal a választások után. „Attila, ha ezt a bénázást látják a párttagok, csapatostul átlépnek a DK-ba!” – írta a politikus.

A Magyar Nemzet információi szerint a lemondás a párt több vezetőjét is meglepte. Többen ugyanis még néhány órával korábban is azt gondolták, Mesterházy valódi célja, hogy a szombaton összeülő választmány – annak tudatában, hogy vállalja a felelősséget a csúfos választási eredményekért – mégis megerősíti a posztján. Ráadásul a választmányban meghatározó jelentőséggel bíró fővárosi szocialisták is – információink szerint – arra készültek, hogy a tegnap délutánra összehívott párttanácson keményen nekimennek a pártelnöknek. Erre maga Mesterházy is készülhetett, hiszen többen névvel is vállalták véleményüket. Legutóbb szerdán este Horváth Csaba az ATV-ben azt mondta, kevésnek tartják, hogy a vasárnapi uniós választás után a pártvezetés csak felajánlotta a lemondását, mert a választóknak „egy ilyen teszetosza, megoldást nem hozó politikai formációval” jól láthatóan nincs közös pontjuk. Volt olyan forrásunk, aki szerint Mesterházy a bejelentésével gyakorlatilag előremenekült.

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz (DK) induló átszivárgás több forrásunk szerint is reális félelem. A DK megalakulásakor több MSZP-s helyi szervezet is kiüresedett, a közelmúlt történései pedig felerősítették a szocialisták aggodalmát, hogy ez a folyamat új lendületet vehet. A Heti Válasz is arról írt, hogy Gyurcsány „ráúszna” a vezetetlenné vált szocialista táborra. A Demokratikus Koalíció részéről Gréczy Zsolt szóvivő hivatalosan csak annyit közölt, nem kívánják kommentálni más pártok belügyeit, de abban érdekeltek, hogy az „MSZP jusson túl mostani válságán”. Karácsony Gergely, az Együtt–PM politikusa szerint az európai parlamenti választás új helyzetet teremtett az ellenzéki oldalon, ahol minden pártnak át kell gondolnia saját helyzetét és megtartani saját tisztújítását. Hangsúlyozta azt is, hogy pártszövetsége nem kommentálja más pártok belügyeit.

Az országos politikából már kiszorult szocialista „nagy öregek” sem maradtak csendben. Szekeres Imre, aki korábban már nyíltan is bírálta az MSZP vezetését, tegnap Facebook-oldalán tiszteletre méltónak nevezte Mesterházy lépését. Bár azt is hozzátette, hogy ezt már az áprilisi választás után meg kellett volna tennie, akkor nem kerültek volna „ilyen méltatlan helyzetbe”. Juhász Ferenc ugyancsak a közösségi oldalán kommentálta a történteket: „Ez egy tisztességes döntés, emelem a kalapomat” – közölte.

A Fidesz szerint Mesterházy Attila után a másik két baloldali vezetőnek, Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak is távoznia kellene. – Most már csak a triumvirátus másik két tagjának a távozása várat magára – közölte Kocsis Máté, aki szerint Gyurcsány és Bajnai épp annyira felelős a baloldal katasztrofális vereségéért, mint Mesterházy Attila. A fideszes politikus szerint „a baloldalon Gyurcsány Ferenc a valódi főnök”, ő mozgatja a szálakat, „az ő kottájából játszik a baloldal”. Ebből viszont az is következik, hogy a választási vereségért viselt felelősségben is osztoznia kell – mondta Kocsis Máté.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt mondta, hogy pártja a saját sikerének tartotta a 2009-es EP-választás után az SZDSZ szétesését, és most szintén saját történelmi sikerüknek tartják az MSZP „szétesését”. Az LMP-s Schiffer András először Facebook-oldalán kommentálta a híreket azzal, hogy „Riszpekt, Mesterházy Attila!” (A respect angol szóra utalt, amelynek jelentése: tisztelet.) Később sajnálatát fejezte ki, és korrekt politikai ellenfélnek nevezte Mesterházy Attilát, akivel korrekt módon együtt tudott működni.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakmai vezetője:
Könnyen a hajdani SZDSZ sorsára juthat az MSZP is, mivel egykori értékeit elvesztette. Mesterházy távozásával az eddigi sokat bírált, de legalább létező központosított vezetés is megszűnhet. 1990 óta először kellett saját térfelükön megmérkőzniük más pártokkal a szocialistáknak, s az EP-választáson a versenyt szimbolikusan elvesztették. A párt pénzügyileg is bajban van: a leendő pártelnök egy adóssághalom tetejére fog ülni. Hasonló helyzetben szűnt meg az SZDSZ is. Mesterházy távozása ésszerű, de váratlan döntés volt. Jól láthatóan ezúttal sem készült „B forgatókönyv” a választási éjszakára, ahogy márciusban is meglepődött a pártelnök a közvélemény-kutatások igazolódásán. A vasárnap bejelentett lépés, a teljes elnökség lemondásának felajánlása, és így a három hónapos tisztújítás kicsikarása a várttal ellentétes hatást váltott ki, s így muníciót biztosított ellenfeleinek. Ebben a helyzetben szinte biztos volt, hogy lázadás lesz. Mesterházy a lemondással csupán megelőzte a nyílt konfrontációt és a látványos botrányt. Ugyanakkor visszavonulása nem biztos, hogy végleges. A visszatérés szempontjából a frakcióvezető-választás kulcsfontosságú lesz. Itt fog eldőlni, hogy Mesterházy emberét vagy az új idők emberét választják-e meg.

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője:
Gyurcsány Ferenc bukása után a legtöbben átmeneti, gyenge pártelnökként tekintettek Mesterházyra, de felülmúlta az előzetes várakozásokat. Miután megszabadult Gyurcsánytól, és háttérbe szorította párton belüli ellenfeleit, rövid idő alatt sikerrel centralizálta az MSZP-t, saját embereit ültette a kulcspozíciókba, és keményen kézben tartotta ezt a gyakran széttartó szervezetet. A kamarillapolitikában nemcsak pártján belül, de az ellenzéki egyeztetések során is jó érzékkel manőverezett, ám hamar kiderült, hogy hiányzik belőle a kormányfői ambíciókhoz elengedhetetlen karizma és államférfiúi karakter. A belső rendteremtés vitathatatlan teljesítményén túl nem volt különösebben innovatív mondanivalója a választóknak, nem tudott új ideológiai tartalmat, vonzóbb arculatot adni a baloldalnak. A 2010-es választási kudarcok után joggal hivatkozhatott az elődei által ráhagyott romhalmazra, az idei két vereségért azonban egyértelműen őt terheli az elsődleges felelősség. Az EP-választások éjjelén talán egyedül ő nem ismerte fel, hogy nincs tovább. A héten azonban addig fokozódott a nyomás a párton belül (különösen a budapesti szervezetek lázadásával), hogy valószínűleg belátta: ezt a csatát nem nyerheti meg.