Molnár Zsolt a bizottság szerdai ülése után újságíróknak felidézte: az előző bizottsági ülésen a titkosszolgálatok, a Legfőbb Ügyészség képviselői adtak tájékoztatást, valamint meghallgatták Vona Gábort és Kovács Bélát. A tanácskozáson elhangzottakat az Alkotmányvédelmi Hivatal 2043-ig titkosította. A bizottság elnöke azt mondta: a két politikus meghallgatásáról készült minősített jegyzőkönyvet megküldi az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Belügyminisztériumnak, azt kérve, adjanak állásfoglalást, van-e nemzetbiztonsági kockázata, ha nyilvánosságra kerül. Ha nincs, akkor a bizottság nyilvánosságra hozza a dokumentumot – tette hozzá.
Molnár Zsolt elmondása szerint ugyanígy tesz majd a bizottság a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1992. október 23-i tüntetésről készített jelentése esetében is, amely megmozduláson Molnár Zsolt maga is részt vett. Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója szerdán újságíróknak azt mondta: két dokumentumról van szó, amelyeket – anonimizált formában – szerdán vagy csütörtökön megküldenek a bizottságnak. Így a jelentés a testület honlapján a napokban nyilvánosságra kerülhet.
Molnár Zsolt Kovács Béla ügyével kapcsolatban azt mondta: a kémügy megalapozottsága kirajzolódott, bár részletek nem derültek ki. Molnár Zsolt szerint azt kell tisztázni, hogy Kovács Béla milyen érdeket képviselhetett. Kovács Bélának és a Jobbiknak választ kell adnia, hogy Kovács Béla a magyar érdekeket, az Európai Unió integritását képviselte, vagy esetleg az Európai Unió szuverenitásának megsértése, integritásának megkérdőjelezése érdekében orosz, esetleg más érdekek mentén tevékenykedett – jelentette ki.
Molnár Zsolt azt is elmondta: a szerdai ülésen a testület fideszes alelnökének a múlt hétfői, zárt ülésről tett nyilatkozatát is megvitatták a szolgálatokkal.
Németh Szilárd akkor újságíróknak elmondta: a szolgálatok kép- és hangfelvételekre hivatkozva adtak tájékoztatást Kovács Béla ügyében. Molnár Zsolt azt mondta: azt a tájékoztatást kapták, hogy senki, egyik képviselő sem követett el államtitoksértést, bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezzel együtt „szerencsésebbnek tartja”, ha ilyen konkrétumok egy zárt ülésről nem hangzanak el.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: Kovács Béla ügyében semmilyen pluszinformációt, érdemi részletet nem tudtak meg. Az viszont kiderült, hogy a zárt ülésről megengedhető nyilatkozatok esetében „néhány fideszes politikusnak sokkal szélesebb a határa”. Mirkóczki Ádám az ülésen kezdeményezte, hogy a szükséges anonimizálás után a múlt heti zárt ülés teljes jegyzőkönyve kerüljön nyilvánosságra, de ezt a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támogatta.
Mirkóczki Ádám leszögezte, hogy Kovács Béla azért nem mond le mentelmi jogáról, mert nem teheti. Az EP-ben is megvan a menete, hogyan szűnhet meg egy képviselő mentelmi joga. Mint mondta: Kovács Béla „nyilván jelezni fogja”, hogy nem tart igényt mentelmi jogára és részt fog venni azon a szakbizottsági ülésen, ahol erről döntenek majd. Ugyanakkor megjegyezte: ha öt éven át folyamatosan megfigyelték Kovács Bélát, akkor miért nem érték tetten, így nem lenne mentelmi joga. A jobbikos képviselő elmondta: úgy tudja, Kovács Bélát már kiengedték a kórházból és hamarosan ő is a sajtó rendelkezésére fog állni.
Mirkóczki Ádám arról is beszámolt, hogy Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja öt kérdést intézett a szolgálatokhoz, amelyekben Kovács Béla és a Jobbik orosz pénzügyeit firtatta. Mindegyikre „negatív választ kapott” – mondta Mirkóczki Ádám, aki szerint a Jobbik az egyetlen párt Magyarországon, amely soha egy fillért nem kapott külföldi szervezettől, külföldi kormánytól, vagy mástól.
Szél Bernadett újságíróknak azt mondta: nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon komoly ügyről van szó, mivel egyes kérdéseire még ő sem kapott választ, de – mint mondta – elfogadja, hogy semmilyen operatív érdeket, vagy a nyomozást sértő információt nem lehet átadni. Egyelőre meg kell várni, hogy az illetékes szervek végezzék a dolgukat, de ha a nyomozás körülményei lehetővé teszik, ismét kezdeményezni fogja a nemzetbiztonsági bizottság összehívását – mondta Szél Bernadett, aki további vizsgálatokat is szükségesnek tart Kovács Béla ügyében.
Szél Bernadett szerint a Jobbik részéről az egyetlen elfogadható dolog az lenne, ha Kovács Bélát, akinek a „neve EP-s tevékenységével kapcsolatban sáros lett”, visszahívnák. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Jobbik az a párt, amely el akarja törölni a mentelmi jogot, mégis fedez egy olyan embert, aki „vastagon benne van egy ügynökügyben”. Szél Bernadett hozzátette: továbbra is tartja azon véleményét, hogy Kovács Béla jelenléte a magyar és európai politikában komoly kockázatot jelent.
