Erdő Péter még nem lát „forradalmi helyzetet”

A bíboros a családokat érintő ellenszélről és arról is beszélt hétfőn, hogy ma már másfél nap is elegendő egy „globális” ima megszervezéséhez.

A karizma a katolikus egyház tanítása szerint a Szentlélek kegyelmi ajándéka, amely az egyház javára végzett szolgálatban mutatkozik meg. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napján tartott pódiumbeszélgetésen az esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: a világegyházból visszaérkezett válaszok összképe egyértelműen tanúsítja, a házasság értékelése, a szentségi házasság és a család eszménye, tisztelete dolgában a világegyházban ma egyáltalán nincs „forradalmi helyzet”. A hívők szeretnék megvalósítani a maguk életében és a társadalomban is azt az eszményt, amelyet hitük a házasságról tanít – szögezte le.

A Szentlélek szerepéről beszélt az egyház és az emberek életében Ferenc pápa vasárnap a római Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint pünkösd ünnepe lehetőséget biztosít a hívőknek, hogy élő kapcsolatot alakítsanak ki Istennel.

Pünkösd Isten csodálatos igazságáról szól – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban tartott igehirdetésében.

_________________

Az MNO-cikke a témában:

Ma már nem veszélyeztetik a katolikus plébániák a híveket égő csóvákkal, a Szentlélek bátorítása azonban 2000 éve érvényes. Összegereblyéztünk hét gyakori kérdést pünkösdről, íme a válaszok.

Erdő Péter a főrelátora az októberi szinódusnak; a Vatikánban idén október 5.–19. között rendezendő szinódust a pápa A családpasztoráció kihívásai az evangelizáció összefüggése címmel hirdette meg. A szinódus előkészítésének első fázisa egy felmérés volt, amelyet a világ egyházmegyéiben végeztek a családot és a családpasztorációt érintő témákról.

Erdő Péter a pódiumbeszélgetésen úgy fogalmazott, a szinódusnak nemcsak az a témája, hogy a családok felé kell a hitet közvetíteni, hanem az is, hogy a családok hordozzák a hitet. Beszámolója szerint számos egyházmegye válaszából kitűnik, hogy a legtöbb plébánián vannak családközösségek, és ezeket általában nem felülről szervezték, hanem a hívők találtak egymásra, és a tagjai nem csupán közösen imádkoznak, tanulmányozzák a hitet, de gyakorlati problémákat vetnek fel, és segítenek egymásnak a mindennapi életben. Van olyan egyházközösség, ahol még az idősek látogatását, a karitatív munka nagy részét is a családközösségek végzik – hangsúlyozta.

Megjegyezte: a családpasztorációban fontos, hogy aki egyházi házasságot köt, maradjon kapcsolatban a plébániával. Ezért sok családközösség a jegyesoktatás során találkozik a jegyesekkel, barátkoznak velük, és sokszor ez az a barátság, amely az esküvő után megmarad, és jelenti a kapcsolatot az új házasok és a plébánia között. A jegyesek felkészítésében például hosszú távra evangelizálnak – hangsúlyozta a bíboros, prímás.

Felidézte, hogy Ferenc pápa felhívására pünkösdvasárnapegyütt imádkozottSimon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnök a közel-keleti békéért, és a kezdeményezéshez világszerte csatlakoztak az egyházi közösségek. Erdő Péter szerint „hallatlan és modern”, hogy másfél nap alatt megszervezték, hogy az egész világ együtt imádkozzon, ugyanis csak péntek délután kapták meg a felhívást a közös imára.

A tömegtájékoztatás imádkozó embereket kapcsolt össze egymással. A világ minden országában imádkoztak a Szentföld békéjéért, Krisztus szülőföldjének békéjéért, azért a szent célért, amely emberi fantáziával szinte lehetetlennek látszik – emelte ki.

A pódiumbeszélgetés után Erdő Péter szentmisét mutatott be a máriaremetei kegytemplomban, szentbeszédében arról beszélt, hogy a boldogságra törekvés küzdelem, de ebben támogatást ad a Szentlélek, aki a megújulást és az irgalmas szeretetet egyre könnyebbé teszi.

A karizmák ünnepén a máriaremetei templomkertben bemutatkoztak többek között a főegyházmegye plébániái, családközösségei, továbbá katolikus intézmények, kiadók, illetve iskolák és a missziós tevékenységet végző közösségek.

Az első karizmák ünnepét az 1994-es esztergom-budapesti főegyházmegyei zsinat után rendezték meg.

A szentlélek békességet hoz, összekapcsolja az embereket és a népeket – mondta pükösdvasárnap Erdő Péter  az esztergomi bazilikában bemutatott szentmisén. Úgy fogalmazott: a szentlélek békéje eligazít a mindennapi életben, bölcsességet ad, „a zűrzavaros, mindennapi rohanás helyett megmutatja, hogy mitévők legyünk”. A bíboros arra hívta fel a figyelmet, ha a legfőbb érték az, hogy „éppen most jól érezzük magunkat, akkor saját emberi képességeinket, értelmünket, adottságunkat a személyes szeretetre nem is tudjuk igazán kihasználni”.
Ha pillanatnyi érzések szabdalják szét az életünket – folytatta –, nem érezzük magunk körül egységesnek a világot. Nem látjuk a felelősségünket sem a jövőért, sem a közösségért, és hajlamosak leszünk mindenen marakodni.