A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az európai és az orosz parlament között működő közös bizottság tagjaként evidens volt, hogy orosz állampolgárokkal, képviselőkkel, diplomatákkal találkozzon munkája során. Lehetségesnek nevezte, hogy voltak közöttük olyan emberek, akik munkájuk során más feladatot is elláttak, de – mondta – erről neki nem volt tudomása.
Kiemelte: EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá. Kovács Béla közölte, céljai egyértelműek voltak: az unió és Oroszország közötti jó kapcsolat fenntartása. Ezt magyar szempontból is fontosnak nevezte egyrészt a paksi bővítés, másrészt a Déli Áramlat miatt, s utalt arra is: jövőre meg kell hosszabbítani Magyarország gázellátási szerződését, ami meghatározó lesz a következő évek energiaellátása szempontjából.
A Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését A Magyar Nemzet cikkét ide kattintva olvashatja el.
Kovács Béla gyanús orosz kapcsolatairól és életútjáról ide kattintva tájékozódhat bővebben. A jobbikos kémügy részleteit pedig itt érheti el.
A jobbikos politikus szólt arról, hogy amikor kémkedési gyanúba keverték, maga kérte párttársán, Mirkóczki Ádámon keresztül a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.
Hibának nevezte, hogy a két hete tartott ülést követően hirtelen távozott. Ennek okai közé sorolta, hogy a zárt ülésről elmondható dolgokat előtte már Mirkóczki Ádám és Vona Gábor pártelnök ismertette, továbbá volt egy szegedi programja. Első programját lekéste, esti lakossági fórumát pedig erős szívtáji panaszai miatt le kellett mondania – tette hozzá.
Kovács Béla kifogásolta, hogy az ártatlanság vélelme helyett több sajtóorgánum komoly állításokat fogalmazott meg vele szemben, s közölte: pert fog kezdeményezni ezekben az ügyekben. A politikus szólt arról, hogy addig nem tud lemondani mentelmi jogáról, amíg ügye nem kerül az Európai Parlament jogi bizottsága elé. Hozzátette: minden meghallgatáson részt fog venni. A jogi bizottság döntését követően az EP elnöke a strasbourgi plenáris ülésen bocsáthatja szavazásra mentelmi jogának kérdését, Kovács Béla számításai szerint ez kora ősszel következhet be.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!