Hétfőre hívja össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülését Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a kémkedéssel vádolt Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő ügyében. Erről Gúr Roland, az MSZP EP-képviselőjelöltje számolt be csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A politikus közölte, világosan kell látni ebben az ügyben, ezért támogatják a bizottság összehívását.
Megérkezett csütörtökön Martin Schulznak, az Európai Parlament (EP) elnökének a hivatalához Polt Péter levele, amelyben a legfőbb ügyész azt indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogát – közölte az MTI-vel Armin Machmer, Schulz szóvivője. Hozzátette, hogy az EP majd csak az új törvényhozási ciklusban foglalkozhat az indítvánnyal, és akkor is csupán abban az esetben, ha Kovács Bélát újra EP-képviselővé választják.
Az EP előírásai szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a plenáris ülésen kell ismertetni, majd az ügyet átadják a parlament jogi bizottságának. Az kinevez egy jelentéstevőt, aki elsősorban abból a szempontból vizsgálja meg az indítványt, majd teszi meg javaslatát, hogy a képviselő elleni eljárás valóban szigorúan büntetőjogi – tehát nem politikai – természetű-e. Miután a bizottság állást foglalt a jelentéstevő javaslatát illetően, az ügy visszakerül a plénum elé, amely dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról. Az egész procedúra rendszerint több hónapot vesz igénybe.
Korábban az LMP kezdeményezte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti (EP-) képviselőjének esetleges kémkedési ügyében. A párt társelnöke, Szél Bernadett közleményében azt írta, a lehető leggyorsabban tisztázni kell, hogy Kovács bejutása esetén „milyen érdeket fog képviselni az Európai Parlamentben”.
Németh Szilárd (Fidesz) példátlannak és megdöbbentőnek nevezte az esetet és teljes körű vizsgálatot követelt a Jobbiktól.
A nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja hangsúlyozza: pártjuk tartja magát ahhoz az alapelvhez, hogy folyamatban lévő ügyeket a vizsgálat lezárásáig nem ítél meg. Azt viszont kötelességüknek nevezi, hogy kezdeményezzék az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását. Egy héttel az EP-választások előtt Magyarországnak tisztán kell látnia, hogy egy bejutásra esélyes képviselőjelölt Brüsszelben a magyar vagy az orosz érdekeket kívánja-e képviselni – fogalmazott.
Az LMP megítélése szerint a Jobbik EP-listájának harmadik helyén szereplő politikus már akkor alkalmatlanná vált arra, hogy képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben, mikor „az orosz érdekeknek megfelelően üdvözölte a botrányos körülmények között megtartott krími népszavazást” – írta Szél.
Kovács Béláról, a Jobbik EP-képviselőjéről, a párt EP-választási listájának 3. helyezettjéről eddig is sejtették, hogy a magyar helyett inkább az orosz érdekeket képviseli harcosan Brüsszelben – ezt írta blogján csütörtökön Jávor Benedek, az Együtt–PM társelnöke. Kifejtette: Kovács, akit uniós körökben egyszerű „orosz és Gazprom-lobbistaként kezelnek, olyan nyíltan mutatja életútjával azt az orosz elköteleződést, ami a Jobbik mögött jól-rosszul rejtegetve, de szintén ott van, hogy az már sírnivaló”.
Jávor – aki részletesen felidézte Kovács Béla életútját – arról is írt, hogy szerinte a Fidesz éppen azért veszi elő most a Jobbik évek óta tudott, eddig is bármikor feszegethető orosz kapcsolatait, mert maga is érzi, hogy a paksi bővítéssel, a Déli Áramlattal vagy Ukrajnával kapcsolatban felszínre került orosz elköteleződése a Békemenet „fanatikusainak” körén túl nem élvez támogatást.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ülésének összehívását kéri, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztassa a testület tagjait: milyen bűncselekménnyel vádolják Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt. Erről Vadai Ágnes, az ellenzéki párt független parlamenti képviselője beszélt csütörtökön Budapesten.
A politikus elmondta, írásbeli kérdéssel fordul Pintér Sándorhoz azt tudakolva, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálata mikor zajlott és abban milyen magyar és nemzetközi szervek vettek részt. Vadai arra is választ vár, hogy pontosan milyen bűncselekménnyel vádolják a Jobbik EP-képviselőjét, továbbá az ügy miatt a kormány felülvizsgálja-e orosz külpolitikáját, a paksi atomerőmű bővítését. A DK az ügy tisztázása érdekében az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte – ismertette a képviselő.
Közben a Magyar Liberális Párt (MLP) felszólította Vona Gábort, a Jobbik frakcióvezetőjét és Morvai Krisztinát, a párt EP-listavezetőjét, hogy azonnal vonják vissza Kovács Béla EP-jelöltségét, és hívják vissza őt az Európai Parlamentben betöltött pozíciójából. Az MLP szerint a Jobbiknak fel kell függesztenie Kovács Bélát minden funkciójából, jelöltségéből. Mindaddig, amíg a gyanú fennáll és a vizsgálat le nem zárul Kovács Bélával kapcsolatban, a politikusnak nincs helye az Európai Parlamentben és a Jobbik EP-listáján, hiszen a vád szerint éppen az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedést az oroszoknak – rögzítették közleményükben.
A Jobbik részéről Morvai Krisztina sajtótájékoztatóján csütörtökön úgy fogalmazott, a vádak nem fognak megállni Kovács Bélánál, ugyanis itt nem ő a célpont, hanem Magyarország. „Az országot a keleti nyitás politikája miatt támadják az unióból. A transzatlanti világnak az az érdeke, hogy ne a Jobbik, hanem az MSZP végezzen az EP-választások második helyén” – fejtette ki a politikus. Hozzátette: nem tartja valószínűnek, hogy Kovács kémkedett volna, így annak sem látja okát, hogy levegyék őt az EP-lista harmadik helyéről. Zárásképpen megjegyezte, mivel az európai parlamenti mentelmi eljárás heteket is igénybe vehet, kizárható, hogy május 25-ig, az EP-voksolás napjáig Kovács Bélát le kelljen venni a Jobbik listájáról.
„Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt és megkeresés sem volt a részükről” – jelentette ki Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A Jobbik EP-listáján harmadik helyen szereplő politikus közölte, határozottan visszautasítja a vádakat, és Mirkóczki Ádám képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg. Kovács leszögezte: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen „lejárató hadjárattal” nem lehet őt megállítani.
Mint ismert, a Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint a Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. A lap úgy tudja, a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést.
1. Született-e feljelentés Kovács Béla ellen kémkedés gyanúja miatt?
2. Tett-e lépéseket az ügyészség az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése érdekében?
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az alábbi válaszokat juttatta el a Magyar Nemzethez, ragaszkodva a nyilatkozat szó szerinti közléséhez:
„A Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Ezen nyomozás minősített, így annak részleteiről – beleértve a bűncselekmény pontos megjelölését, a feljelentő személyét, és a nyomozás során eddig végrehajtott eljárási cselekményeket, illetve a megállapítható tényállást – semmilyen tájékoztatást nem áll módunkban adni.
A nyomozás eredményéhez képest dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője mentelmi jogát. Az előterjesztés részletes indoklását egy minősített irat tartalmazza. Az ügy minősített voltára tekintettel az eljárásról semmilyen további tájékoztatást nem áll módunkban adni.”
