Kovaliczky Ágota bíró azzal indokolta a döntést, a CÖF nem kért engedélyt Mesterházy Attilától a fotója plakáton való szerepeltetéséhez, emiatt elmarasztaló döntést hozott, megállapította továbbá, hogy a per tárgyává tett úgynevezett bohócos plakátok egyértelműen a politikai kampány részét képezték.
Mesterházy Attila a CÖF ellen indított perben sérelmezte azt is, hogy a szervezet rabosított bűnözőként ábrázolta őt a plakátjain, de a keresetnek ezt a részét a bíróság nem találta megalapozottnak, és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elutasította.
Litresits András, a politikus jogi képviselője szerint az amerikai filmekből ismert csíkos háttér és a plakáton szereplő politikusok kezébe helyezett tábla egyértelműen a rendőrségi helyiséget és a rabosítás folyamatát idézte. Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás korlátjának az emberi méltóság megsértését állította, és azt a CÖF álláspontjuk szerint megsértette Mesterházy Attila esetében.
A szerdai tárgyaláson sem a CÖF képviselője, sem ügyvédje nem jelent meg. Ők korábban azzal érveltek, hogy a plakát terjesztése egy civil kampány részeként megvalósított politikai ismeretterjesztés volt. Azt közölték, hogy a kampány a Gyurcsány-kormány „hét főbűnét\" állította a középpontba, a bohócot pedig a középkori udvari bolond megfelelőjének tekintették. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy Mesterházy Attilának társaival együtt közszereplőként tűrnie kell a sommás kritikájukat, miszerint „nem érdemelnek több esélyt”.
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának elnöke az MTI-nek azt mondta: az ítélet elleni fellebbezés lehetőségéről jogi szakértőikkel konzultálni fognak. Közölte: „nem tökéletesen” ért egyet az ítélettel. Szerinte nagyon is előnyös fotóval ábrázolták Mesterházy Attilát a bohócos óriásplakátokon, és nem sértették meg a politikus képmáshoz fűződő jogát.
„Mi egy nagyon jól kiválasztott, előnyös fotóval szerepeltettük Mesterházy Attilát a plakátunkon, ami miatt őt semmiféle hátrány nem érte” – fogalmazta meg álláspontját Csizmadia László. Egy hasonló példát is felhozott: egy plakáton Orbán Viktort és Simicska Lajost is kritikus módon ábrázolták, mégsem jutott egyik érintettnek sem eszébe perelni. Csizmadia László kitért arra, ha ilyen perekkel bele akarják fojtani a civilekbe a szót – és ebben szerinte éppen a leköszönt MSZP-elnök jár az élen –, akkor hogyan érvényesülne a demokrácia és szólásszabadság, ha éppen ők lennének kormányon.
Litresits András az MTI-nek úgy nyilatkozott, még nem döntöttek arról, fellebbeznek-e az ítélet ellen.