Orbán: Európa pillanatnyilag képtelen erre

Az uniót érintő legfontosabb kérdések köré épül az Orbán Viktorral készített Bild-interjú második része.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e 2014-ben is érvényes tanulságai 1989-nek, Orbán Viktor a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából közölt kétrészes interjú második részében kiemelte az ukrajnai válságot, amelynek kulcskérdése szerinte az, hogy „miként tehetjük végre világossá, hogy Európa az európaiaké”.

Nem szabad hagyni, hogy Európa sorsát ismét Moszkva és Washington határozza meg, ezért az európaiaknak kell rendezniük az ukrajnai válságot. „Meg kell tanulnunk érvényesíteni az érdekeinket a saját földrészünkön. Európa azonban pillanatnyilag nem képes erre” – mondta a miniszterelnök.

Az újabb hidegháború kialakulásának veszélyéről és Németország szerepéről azt mondta, hogy „a hidegháború már régen kézzelfogható”, és egy ország sem tett annyira sokat a még nagyobb baj elkerüléséért, mint Németország.

„Németország világos európai elköteleződése nélkül már a hidegháború kellős közepén lennénk” – emelte ki Orbán Viktor.

Hozzátette, nagy szerencse, hogy Angela Merkel vezeti a német kormányt. A kancellár „női módon erős” – fogalmazott, kifejtve, hogy „a férfiak ordítanak, de gyakran nem történik semmi”, a nők viszont nem kiabálnak, „mégis legtöbbször az történik, amit őt akarnak”, „Merkel asszony” és a németek pedig tökélyre fejlesztették annak művészetét, hogy miként lehet elkerülni a viszályok szükségtelen elmérgesedését.

A miniszterelnök a tevékenységét az Európai Unió részéről érő bírálatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a bírálatok forrása az a meggyőződése, hogy Európában sürgős irányváltásra van szükség, különben összedől „az európai ház”.

Magyarország például „tudatosan törekszik államilag támogatott munkahelyek teremtésére, hogy munkához juttassa az állástalanokat”, amit „az EU rendszeresen bírál”. Magyarország továbbá az Egyesült Államok szintjére akarja csökkenteni az energia árát, hogy „versenyképessé tegye Európát”, ami szintén konfliktushoz vezet Brüsszellel – mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy a képzett munkaerő hiányát nem lehet bevándorlással enyhíteni. A mindenekelőtt új társadalmi konfliktusokhoz vezető bevándorlás „helyett a családok támogatására törekszem, a férfi és nő gyermekeket nemző házasságára” – jelentette ki a kormányfő, megjegyezve, hogy ezért a törekvésért nacionalistának és homofóbnak nevezik. Ugyanakkor „a gondolkodásunk megváltoztatása nélkül nem tudjuk fenntartani az életszínvonalunkat Európában” – emelte ki.

Arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok is bevándorlók országa, és a gazdasága növekedik, elmondta: azon kell gondolkodni, hogyan fordulhat elő, hogy „320 millió amerikai erősebb, mint 500 millió európai”.

Európában 14 évvel ezelőtt arról szólt a diskurzus, hogy miként kelhet versenyre az euró a dollárral, ma viszont Európa azzal foglalkozik, hogy „megmentse a valutáját az összeomlástól” – mondta a kormányfő, aki szerint az euró gyengülése fejezi ki leginkább Európa hanyatlását

Azzal kapcsolatban, hogy a reklámadót sokan a sajtószabadság elleni támadásként értékelik, hangsúlyozta, hogy nem a sajtószabadságról van szó, hanem vállalkozások – különösen televíziók és nagy kiadóvállalatok – nyereségéről.

Az ilyen cégek – köztük külföldi befektetők érdekeltségei – „óriási nyereséget” termelnek, és a kilencvenes évek közepe óta léteznek tervek ennek a nyereségnek a „megfelelő adóztatásáról”. Az ellenállást pedig az magyarázza, hogy „senki sem fizet szívesen adót, médiakonszernnek sem” – mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz kerüljön az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, azt mondta, hogy nem személyekkel kell foglalkozni, hanem az Európai Unió működését szabályozó szerződésekkel, amelyek egyensúlyt hoznak létre az egyik oldalon Brüsszel és az Európai Parlament (EP), a másik oldalon a tagállamok között. A szerződések a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről úgy rendelkeznek, hogy az állam-, illetve kormányfők tesznek személyi javaslatot a pozíció betöltésére, és nem a pártok, „méghozzá függetlenül attól, hogy ki volt a csúcsjelölt” – fejtette ki a miniszterelnök.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az EP-választáson megszerezte a szavazatok 51 százalékát Juncker pártjának, az Európai Néppártnak, azt mondta, hogy a Fidesz „nem Juncker miatt” érte el ezt az eredményt. Éppen „ellenkezőleg: megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom. A választási ígéretem és az európai alapszabályok megszegése lenne, ha mégiscsak Juncker urat jelölném, csak azért, mert az Európai Néppárt más pártjai ezt akarják” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az ilyen magatartás „lerombolná az Európai Unió alapjait”.