Krassó Sándor, az elemi iskola egykori tanulója – Gellér B. István és Illa Gábor az intézménynek emléket állító, író kezet formázó alkotásánál mondott – beszédében azt hangsúlyozta, hogy nem felejthető el a zsidóság ellen állami eszközökkel szított gyűlöletkampány és azok magatartása, akik a deportálásokat közönyösen végignézték.
Az intézmény több egykori tanulója, holokauszt-túlélők, politikusok előtt hozzátette: nem bocsáthatók meg a hetven évvel ezelőtt történtek, és „álszent kézmosás” azt mondani, hogy a holokausztért kizárólag a németeket terheli felelősség.
Krassó Sándor az 1887 és 1944 között a pécsi Fürdő utca 1. szám alatt működő elemi iskolával kapcsolatban felidézte, hogy az oda járó diákok száma a második világháború előtt megközelítette a négyszázat, 1944-re azonban 112-re csökkent. A gyermekek és a tanári kar tagjainak többségét elhurcolták, megölték – közölte.
Rámutatott: az iskola színvonalát jelzi, hogy az onnan továbbtanulók a középiskolát az átlagosnál jobb, nem ritkán jeles, kitűnő eredménnyel fejezték be, és többen nemzetközi hírű művészek, tudósok, sikeres gyáriparosok lettek.
Az emléktábla-avatás után a nagyközönség számára eddig ismeretlen, a holokauszt áldozatává vált négy zsidó származású pécsi képzőművész, Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit megmaradt alkotásaiból nyílt kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai Múzeum Galériában.
A Négy festőművész című, augusztus 15-éig látogatható tárlat részben az 1946-ban, ugyanezen művészek munkáiból válogató kiállítás rekonstrukciója. Azt az alkotókkal egykor személyes, baráti és tanítványi kapcsolatban álló Martyn Ferenc, a magyar avantgárd és absztrakt művészet emblematikus alakja kezdeményezte.
Pécsen péntektől három napon át zajlanak a holokauszt-évforduló kiemelt eseményei, amelyek keretében istentiszteleteket, koszorúzást, tudományos konferenciát tartanak, és egyebek mellett beszélgetést is szerveznek túlélők részvételével.
Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke az MTI-nek azt mondta: az akkor Pécsen és környékén élő mintegy négyezres zsidó közösségnek a tíz százaléka élte túl a vészkorszakot.
