A büntető törvénykönyv (Btk.) és az eljárási törvény nem volt teljes összhangban – ez olvasható ki az Alkotmánybíróság tegnap nyilvánosságra hozott közérdekű határozatából. A tavaly július 1-je óta hatályos új Btk. kisebb módosításokkal fenntartotta a 2010-ben bevezetett büntetőjogi rendelkezést. Ezzel lehetővé tette, hogy a szokásosnál szigorúbb, sőt akár életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéljék azt a vádlottat, aki korábban legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el.
A törvénybe ütköző magatartás a legtöbb esetben súlyos testi sértés, életveszélyt okozó testi sértés, rablás vagy kényszerítés volt. Az ügyészség rendre egyazon vádiratban fogalmazta meg indítványát, s kérte a felelősségre vonást, de – az eljárási törvény alapján – előfordulhatott, hogy a bíróság a három bűncselekményről szóló ügyet célszerűségi okból kettéválasztotta. Megtörténhetett az is, hogy ugyanaz a személy a Dunántúlon és az Alföldön is erőszakos bűncselekményt követett el, és külön-külön indult meg ellene az eljárás.
A következmény eltérő lehetett. Akinek a három, személy elleni erőszakos fellépését egy eljárásban ítélték meg, az évtizedekre is börtönbe kerülhetett, míg másokra hasonló magatartásért kisebb büntetést róttak ki. A Btk. ugyanis úgy szólt: ha valakinek a három, személy elleni erőszakos bűncselekményét egy eljárásban bírálják el, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Amennyiben ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha tehát például a három közül a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele tizenöt év volt, ezt a szigorítás a duplájára, harminc évre növelhette, s mivel ez több mint húsz év, szóba került az életfogytig tartó fegyházbüntetés is.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint ez a szabályozás nem kiszámítható, s a mérlegelést sem mindig teszi lehetővé, így nem felel meg a jogállam követelményének. Az Ab úgy döntött: a 2010 és 2013 között érvényes jogszabály az adott esetekben nem alkalmazható, az új Btk. hasonló rendelkezése pedig semmis.
Érdeklődésünkre a rendszerint súlyos bűncselekményeket tárgyaló Makai Lajos bíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke azt mondta, hogy az Ab megszüntette azokat az aggályokat, amelyek a gyakorlatban helyenként felvetődtek. Kónya István büntetőtanács-elnök, a Kúria elnökhelyettese közölte: a legfőbb ügyésznek kezdeményeznie kell a Kúrián a megsemmisített szabály alapján hozott ítéletek felülvizsgálatát. Hozzátette, a felülvizsgálat csak a kiszabott büntetés megváltoztatását teszi lehetővé, hiszen a bűncselekményt korábban már jogerősen megállapították. Az Ab határozata nem érintette az úgynevezett három csapás törvénynek azt a szabályát, amely szerint az erőszakos többszörös visszaesők cselekményeit szigorúan kell megítélni.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
