Az Ab hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, úgynevezett három csapás szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve. (A három csapás feltétele, hogy az elkövetőt korábban már legalább két alkalommal elítélték.)
A bírói indítványokban kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban vizsgálja a bíróság, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, ha pedig ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia az eljáró bíróságnak.
Az Ab szerint sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések nem teszik lehetővé ezekben az ügyekben az azonos büntetéskiszabási körülményeket, továbbá alkotmányellenes az is, hogy bizonyos esetekben kötelező az életfogytiglan kiszabása.
Az Ab szerint az elkövetett bűncselekmények súlyához igazodó, a büntetési rendszer alaptörvényi kritériumainak megfelelően differenciált büntetéskiszabást a szigorúbb halmazati szabályok esetében az szolgálta volna, ha a jogalkotó megteremtette volna a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét a határozott ideig tartó, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazhatósága között.
Az Ab az új Btk. alaptörvény-ellenes rendelkezését hatálybalépésére – 2013. július 1-jére – visszaható hatállyal semmisítette meg, továbbá kimondta, hogy a korábbi Btk. hasonló szabályai sem alkalmazhatók.
Az Ab elrendelte az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazása alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, ami azonban kizárólag a büntetéskiszabást érinti. Az Ab határozata alapján egyetlen büntetés sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen büntető ügyet sem kell újratárgyalni, csupán az alkalmazott büntetőjogi szankcióról kell újból határozni.
A határozathoz az alkotmánybírósági eljárásban részt vevő 14 alkotmánybíróból kettő, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla fűzött különvéleményt. Balsai István alkotmánybíró ebben az eljárásban nem vett részt.
