Geszti befogja a száját, a nemzet meghálálja neki

2002-ben alpári kampányt gyártott az Orbán-kormány ellen Geszti Péter, most adófizetői pénzből „hálálja meg” neki a nemzeti együttműködés rendszere. Tényleg jobb ilyenkor csöndben maradni.

„Ebben az országban most jobb, ha befogod a szádat” – kiáltotta világgá Geszti Péter alig másfél hónappal ezelőtt a Hvg.hu hasábjain. A Stingtől lenyúlt Englishman in New York című szám magyar átdolgozása és annak videoklipje (de ezzel kicsit később foglalkozunk...) reklámjaként megjelent beszélgetésben a PR-guru konkrétumok említése nélkül akkor egy ilyen mondatot is elmondott: „A magyar elit szinte soha nem tudott úgy élni a lehetőségeivel és a felelősségével, hogy a közérdeket a saját anyagias érdekeinél előbbre tartsa.”

Nem csak a 2002-es SZDSZ-gyűlöletkampány fűződik Geszti Péter, a sokoldalú kreatív nevéhez; a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP 2006-os győzelmében is jelentős része volt. Ezt köszönheti meg a busás apanázzsal – a Filmalaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) kapott százezrekkel és milliókkal – a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Geszti Péter minden időben – a szónak szigorúan csak átvitt értelmében – aprópénzre váltotta a lehetőségeit. A napokban ismertté vált, hogy Geszti a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) begereblyézett 800 ezer forintot dalszövegírásért, miközben az Andy Vajna által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap marketingeseként dolgozik évente 6 millió forintos apanázsért – és ez még mindig nem volt neki elég, munkáltatójánál pályázott producerként, és nyert is mintegy 7,5 milliót.

A nemzeti együttműködés rendszerének két emblematikus intézménye mintha Geszti Péternek a nemzetért tett korábbi „erőfeszítéseit hálálná meg” a nagyvonalú gesztusokkal busás juttatások formájában: a 2002-es tavaszi választási kampány során kulcsszerepe volt a Geszti-gépezetnek az Orbán-kormány megbuktatásában. Ismert az a tény is, az egykori tévés műsorvezető, rapper és szövegíró Geszti az ezredfordulóra igen keresett marketingszakemberré és „kreatívvá” vált, ebbéli minőségében kereste meg őt az első Orbán-kabinet útszéli lejáratásában tobzódó SZDSZ. A párt mögé szerveződő alpári hazugsággyár a következő, a felszínen még disztingvált tónusú programelemekkel jött elő (a 2002 után történteket ismerjük):

– csökkentjük az adókat
– rendbe tesszük az egészségügyet
– megszüntetjük a kormányzati korrupciót
– megbecsüljük a tudást

Kuncze pártelnök akkor kamionra szállt, és indult a nagy „SZDSZ-turné”. A párt hiába hevert romokban a 2002-es tavaszi kampány idején, a médiakapcsolatok rendben voltak, és a fiatalok tömegeit a tenyeréből etető Geszti is ott volt a soraikban. A választás előtti hetekben aztán megjelent a telekakilt narancssárga pelenka, amitől Kuncze Gábor szabadítja meg a gőgicsélő csecsemőt. Jött a látást, hallást és szólást akadályozó narancs, a „narancsuralmazás” – Geszti kedvelt eszközei a szójátékok –, a „Fidesz = MIÉP light – Haverok, buli, junta” diktatúrázós fantásdoboz, és a más metaforákban is megjelent, a radikálisok és a Fidesz összeboronálásával való kéjes riogatás, ugye ismerős fogások.

Geszti zászlóra tűzte a „Lop STOP” jelszavát is (ezzel rohangált az egész párt mindenféle kampányrendezvényeken), de nem valószínű, hogy egy kicsit is zavarta őt vagy Kuncze Gábor csapatát, amikor éppen az SZDSZ-ről nyilatkozta Medgyessy Péter koalíciós miniszterelnök kisvártatva, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”. A kijelentés után nem sokkal meg is bukott Medgyessy Péter, és jött Gyurcsány Ferenc.

Gesztiék már a 2002-es kampány korai szakaszában elővették Kövér Lászlót, aki egy óriásplakáton vigyorgott Orbán Viktor társaságában a Reszkessetek, betörők! című film ismert főszereplője mögött. És jöttek, jöttek sorban a provokatív plakátok Geszti agyából – például egy választásra buzdító leszbikus pár –, amelyek terjesztését a párt a Soros Alapítvány segítségével oldotta meg.

A kampány hajrájára maradt Geszti újabb nagy dobása: Kövér László kifacsart „köteles” beszédére válaszul a fiatal SZDSZ-esek SMS-hadjárattal szerveztek órák alatt 20 ezres tüntetést; ez volt az első ilyen a magyar politikatörténetben. Az már – ahogy az SZDSZ-nél Geszti eltervezte – senkit nem érdekelt, hogy valójában mit és milyen szövegkörnyezetben mondott egy lakossági fórumon Kövér László. Ismert, Gyurcsány Ferenc is kérkedett vele Debreczeni József interjúkönyvében, hogy a „köteles tüntetés” és a beszéd félreértelmezése egy összeállított forgatókönyv szerint zajlott.

A választás napján aztán újból jöttek a liberális SMS-ek a következő szöveggel: „Szavazáson jártam, Kövér Lászlót láttam, meg akart verni, a baloldal fog nyerni, félre ború, félre kétely, megy a Viktor, jön a Péter.” A kampány egésze pedig teljesítette a hármas célt: az SZDSZ a parlamentbe került, Orbán kormányát leváltották, a MIÉP-et pedig kiszorították a Tisztelt Házból.

Geszti Péter az utóbbi években egy lépéssel távolabb áll a pártpolitikától, de csak azért, hogy egy bő évtized után megtalálja őt a „nemzet hálája” egy-egy filmalapos köldökzsinór vagy tetemes NKA-összegek formájában.

A reklámóriás a közvélemény előtt főként játékos nevű zenekarok élén tündökölt (Jazz+Az, Gringo Sztár), utóbbi formációval hozta össze a fent említett, kivándorlásos tematikájú Sting-utánérzést, amelyre reagálva az Index terjedelmes összeállítást közölt „Geszti pályafutásának legszörnyűbb produkcióiról”, a 444.hu inkább röviden cincálta darabokra az alkotást, a Cink.hu pedig Sting „nyilvános megerőszakolásáról”, „hunglish fazékhangról”, „szörnyeteg zenéről” értekezett.