Kizárhatják a Jobbik komlói elnökét

Nyolc évig szolgálta a kommunista állambiztonságot a Jobbik komlói elnöke, Tasnádi László – derítette ki a Magyar Nemzet.

Besúgó, vagyis III/III-as titkos megbízott ügynök volt 1977 és 1985 között Csongrád megyében Tasnádi László, a Jobbik komlói listás önkormányzati képviselője, a radikális ellenzéki párt helyi szervezetének elnöke – tudta meg a Magyar Nemzet. A politikus előfelvételis egyetemi hallgatóként Hódmezővásárhelyen töltötte 1976–1977-ben a sorkatonai szolgálatát, a leszerelés előtt néhány nappal, 1977. július 25-én szervezték be. Karsai György fedőnéven a Belügyminisztérium III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökségének III/III. (Belső Reakciót Elhárító) Csoportfőnöksége titkos megbízottja volt. Azon belül a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szervének dolgozott, amelyet akkoriban Molnár István alezredes, a főkapitány állambiztonsági helyettese irányított. Tasnádi László egyébként a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karán szerzett 1982-ben történelem-orosz-Kelet-Európa története speciális képzés szakon középiskolai tanári diplomát.

A hálózati és operatív ügyekben történt változásokról Szegeden, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szervénél 1986. január 3-án Földvári László alezredes, a főkapitány állambiztonsági helyettesének aláírásával készült feljegyzés szerint az 1985. április 16-án elköltözés miatt a szolgálatból kizárt Tasnádi László György titkos megbízott ügynököt átadták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának.

Az 1956-ban született politikus adatait a Magyarország 1945 és 1990 közötti történetével foglalkozó hódmezővásárhelyi Emlékpont honlapja (www.emlekpont.hu ) tette közzé az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működését feltáró háromkötetes válogatott tanulmányában. Idehaza először Hódmezővásárhelyen gyűjtötték össze Lázár János (Fidesz) polgármestersége idején az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) a dokumentumanyagot az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közti helyi működéséről.

Megkeresésünkre Tasnádi László komlói jobbikos önkormányzati képviselő tagadta ügynökmúltját, és képtelenségnek minősítette a III/III-as tevékenységét érintő ÁBTL-dokumentációt.

Ezzel szemben Novák Előd, a Jobbik alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: megdöbbenéssel értesült a komlói elnök múltjáról, ami alapján kezdeményezte Tasnádi László etikai eljárásban való kizárását a pártból. Hozzátette: összevetették Tasnádi személyi adatait a levéltáriakkal, amelyek megegyeznek, így elsőre hitelesnek tűnik az információ. Emlékeztetett: a Jobbik alapszabálya kimondja, hogy nem lehet a szervezet tagja, aki III/III-as ügynök volt, azonban Tasnádi elhallgatta a múltját, amikor belépett a pártba. Novák Előd rámutatott: „saját Tasnádi Lászlójukat” nem hordozzák a tenyerükön, nem ültetik államtitkári székbe, hanem az elmúlt huszonnégy év gyakorlatától eltérően gyorsan intézkednek a kizárásáról. A Jobbik alelnöke bízik benne, hogy a lehető leggyorsabban, akár napokon belül dönthet az etikai bizottság az ügyben. Arra a kérdésünkre, a lelepleződés ellenére miért tagadja le Tasnádi László a múltját, Novák Előd úgy felelt: ha abból indulunk ki, hogy – miként a legtöbb III/III-as – ő is emberi gyarlóságból lett ügynök, akkor ez a tagadás a legkevesebb neki.