Besúgó, vagyis III/III-as titkos megbízott ügynök volt 1977 és 1985 között Csongrád megyében Tasnádi László, a Jobbik komlói listás önkormányzati képviselője, a radikális ellenzéki párt helyi szervezetének elnöke – tudta meg a Magyar Nemzet. A politikus előfelvételis egyetemi hallgatóként Hódmezővásárhelyen töltötte 1976–1977-ben a sorkatonai szolgálatát, a leszerelés előtt néhány nappal, 1977. július 25-én szervezték be. Karsai György fedőnéven a Belügyminisztérium III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökségének III/III. (Belső Reakciót Elhárító) Csoportfőnöksége titkos megbízottja volt. Azon belül a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szervének dolgozott, amelyet akkoriban Molnár István alezredes, a főkapitány állambiztonsági helyettese irányított. Tasnádi László egyébként a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karán szerzett 1982-ben történelem-orosz-Kelet-Európa története speciális képzés szakon középiskolai tanári diplomát.
A hálózati és operatív ügyekben történt változásokról Szegeden, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szervénél 1986. január 3-án Földvári László alezredes, a főkapitány állambiztonsági helyettesének aláírásával készült feljegyzés szerint az 1985. április 16-án elköltözés miatt a szolgálatból kizárt Tasnádi László György titkos megbízott ügynököt átadták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának.
Az 1956-ban született politikus adatait a Magyarország 1945 és 1990 közötti történetével foglalkozó hódmezővásárhelyi Emlékpont honlapja (www.emlekpont.hu) tette közzé az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működését feltáró háromkötetes válogatott tanulmányában. Idehaza először Hódmezővásárhelyen gyűjtötték össze Lázár János (Fidesz) polgármestersége idején az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) a dokumentumanyagot az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közti helyi működéséről.
Megkeresésünkre Tasnádi László komlói jobbikos önkormányzati képviselő tagadta ügynökmúltját, és képtelenségnek minősítette a III/III-as tevékenységét érintő ÁBTL-dokumentációt.
Ezzel szemben Novák Előd, a Jobbik alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: megdöbbenéssel értesült a komlói elnök múltjáról, ami alapján kezdeményezte Tasnádi László etikai eljárásban való kizárását a pártból. Hozzátette: összevetették Tasnádi személyi adatait a levéltáriakkal, amelyek megegyeznek, így elsőre hitelesnek tűnik az információ. Emlékeztetett: a Jobbik alapszabálya kimondja, hogy nem lehet a szervezet tagja, aki III/III-as ügynök volt, azonban Tasnádi elhallgatta a múltját, amikor belépett a pártba. Novák Előd rámutatott: „saját Tasnádi Lászlójukat” nem hordozzák a tenyerükön, nem ültetik államtitkári székbe, hanem az elmúlt huszonnégy év gyakorlatától eltérően gyorsan intézkednek a kizárásáról. A Jobbik alelnöke bízik benne, hogy a lehető leggyorsabban, akár napokon belül dönthet az etikai bizottság az ügyben. Arra a kérdésünkre, a lelepleződés ellenére miért tagadja le Tasnádi László a múltját, Novák Előd úgy felelt: ha abból indulunk ki, hogy – miként a legtöbb III/III-as – ő is emberi gyarlóságból lett ügynök, akkor ez a tagadás a legkevesebb neki.
