A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint „szélén”, három százalék körül lesz a deficit. Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik „ország-világ számára”, hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.
Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy azokhoz milyen feltételekkel jut. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést – tette hozzá a miniszterelnök. „Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak” – fogalmazott Orbán.
Arra a kérdésre, fáj-e, hogy le kellett állítani a stadionépítéseket, a kormányfő úgy válaszolt, szerencsére nem kellett leállítani. Kifejtette, a zárolás számos olyan tételt tartalmaz, amit egyébként sem tudtak volna kifizetni, például a sportberuházások egy részét a tervezések elhúzódása miatt az idén nem fizetik ki, az átcsúszik a következő évre.
Beszélt arról is, hogy az egyetemekre kinevezendő kancellárok egy része már megvan, kivétel nélkül elismert gazdasági szakemberek. Magyarországon az egyetemek gazdaságilag rendkívül rossz bőrben vannak. Néhányat már átvilágítottak, és most el kellett rendelni az összes átvilágítását. Eladósodtak, a gazdálkodásuk sok tekintetben nem ésszerű, hosszabb távon fenntarthatatlan pénzügyi feltételek között működnek – sorolta a problémákat.
Az egészségüggyel kapcsolatban Orbán azt mondta, szeretnék elkerülni, hogy a kórházakban a pluszszolgáltatások fizetősek legyenek. Vannak területek, a szépészeti beavatkozások, ahol ezen lehet gondolkodni – jegyezte meg. A politikus úgy látja, hogy a háziorvosi rendszer nem elég erős, és ha a kórházak bajait akarják megoldani, akkor a háziorvosokat kell megerősíteni, akik pénzügyileg is nehéz körülmények között dolgoznak.
Orbán Jean-Claude Juncker megválasztott európai bizottsági elnök programjáról azt mondta, a tíz pont egy részével egyetértenek, a másik részéről pedig párbeszédet folytatnának. Utóbbiak között említette a bevándorlást, amelyről szerinte az EU-ban azt gondolják, hogy jó dolog. A miniszterelnök kijelentette, a bevándorlás rossz dolog, be kell fogadni a politikai üldözötteket, de azokat, akik gazdasági nehézségek miatt hagynák el otthonukat, úgy kell segíteni, hogy otthon tudjanak maradni.
Vitatta a bevándorlás melletti azon érvet, hogy Európának munkaerőre van szüksége. Orbán szerint Európának saját munkanélkülijeit kellene mozgósítania, a bevándorlóknak adott pénzből számukra – ideértve a lassan tízmilliós európai cigányságot is – kellene meghirdetni oktatási programokat. „Ha már munkaerő-tartalékról beszélünk, akkor rájuk kell gondolnunk, és nem mondjuk az Afrikából érkező menekültekre” – fogalmazott.
Orbán azt mondta, abban maradtak Junckerrel, hogy mielőtt az új bizottság megkezdi munkáját, lesz egy találkozójuk, amelyen számba veszik az EU és Magyarország közötti vitákat. Ezek közé sorolta a földtörvényt, a devizahitelesek ügyét, az olcsó energiát, a rezsicsökkentés kérdését, valamint a multikat és a bankokat terhelő adókat. Megjegyezte: megválasztása után telefonon gratulált Junckernek, akivel régi, jó személyes viszonyban vannak, ez azonban elválasztandó attól a kérdéstől, miként képzelik Európa jövőjét.
A miniszterelnök szerint szokatlan, ritka, megdöbbentő és ezért alapos kivizsgálást igényel, hogy lelőttek egy utasszállító gépet. Orbán Viktor azt mondta, valószínűleg katonai műveletek eredményeként történt a tragédia. A magyar kormányfő részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak.
A kormányfő elmondta, az éjszaka kapott információk alapján valószínűleg lelőtték a gépet, de mindenki hozzátette, hogy ez még nem végleges információ. „Én sem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy Magyarország jobban és biztosabban tudja a dolgokat, mint mondjuk az Egyesült Államok elnöke” – jegyezte meg.
Hozzátette: fel kell készülni arra, hogy egy szomszédos ország légterében, valószínűleg katonai műveletek eredményeként ártatlan emberek tucatjai haltak meg.
A miniszterelnök szerint Kárpátalján már érzékelhető számban gyűltek össze menekültek Ukrajna keleti részéből. Mozgás van a szomszédban, ami az ott élő magyar közösséget és a szomszédság okán Magyarországot is érinti – fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, fel kell készülni arra is, hogy a helyzet nem oldódik meg a következő egy-két hónapban, hanem tartós marad a következő években.
Az EU-csúcson is napirenden volt az ukrán kérdés, és az EU vezetői tudatában vannak annak, hogy rendkívül súlyos az ügy – mondta. Nem csupán arról van szó, hogy Kelet-Ukrajnában szakadár katonai akciócsoportok működnek, amelyek tevékenységét az ukrán állam nem tudja meghiúsítani, nem is csupán arról, hogy ezek a szakadár csoportok nyilvánvaló kapcsolatban állnak Oroszországgal, hanem arról is, hogy nem látható még az új, stabil, demokratikus ukrán állam.
Orbán Viktor közölte, jelenleg az ukrán gazdaság nem képes az országot saját lábára állítani, ezért „félelmetes nagyságrendű” külföldi pénzekre szorul. Szerinte ősszel komoly humanitárius kérdések is felmerülnek majd Ukrajnában.
A kormányfő szerint kevés szó esik arról, hogy tényleges segítséget Ukrajnának egy-két állam nyújt csak, és ezek közül is kiemelkedik Magyarország. Ukrajna ugyanis elsősorban Magyarországtól, másodsorban Lengyelországtól kap gázt – tette hozzá.
