Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében arról beszélt: a pénzintézeteknek az állammal szemben kell pert indítaniuk, amikor vitatják a szerződésmódosítások tisztességtelenségét, egyoldalúságát, így az államnak kell megvédenie a Kúria által kimondottakat. Hozzátette: az államnak a devizások és más kölcsönfelvevők érdekeit kell képviselnie, a közérdeket védelmeznie. Jelezte: a módosító indítványok tisztázzák ezeknek az eljárásoknak a részleteit és speciális eljárási határidőket tartalmaznak. Az államtitkár leszögezte azt is: a törvény elfogadása után „széttéphető papírokká” válnak a most közzétett egyoldalú módosítások, azok ugyanis már nem léphetnek hatályba.
A fideszes Mengyi Roland az eddigi mentőintézkedések betetőzésének nevezte a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot. Szavai szerint egyik bank sem engedheti meg, hogy tisztességtelenül, erőfölénnyel visszaélve, az ügyfelek rovására járjanak el és szétterítsék a felelősséget. A pénzintézeteknek tisztességesen kell forgatniuk a pénzt és fair módon eljárni – jegyezte meg. A kormánypárti politikus a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy 140-szeresére emelkedett a lakosság devizaadóssága, s félmillió család otthonára került jelzálog.
Kitért arra is: a törvény felülírja szerződésekkel összefüggésben az elévülést is, így meg lehet akadályozni, hogy a bankok ezzel az indokkal bújjanak ki a hatálya alól. A módosítás a 2004. május 1. után felvett kölcsönökre érvényes, mert akkortól számítanak kötelezőnek az uniós irányelvek – tette hozzá.
Párttársa, Turi-Kovács Béla szerint a gordiuszi csomót nem lehet egyszerre elvágni, a méltányosság elvének alkalmazásakor a forinthiteleseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Álláspontja szerint a változást csak úgy lehet a jogrendszerbe illeszteni, hogy a jogbiztonságot is fenn kell tartani.
A szocialista Burány Sándor kis lépésnek nevezte a benyújtott törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy a zárószavazás előtt visszaléptek egyet. Jogosnak nevezte, hogy a parlament törvénybe írja a Kúria döntését, azzal ugyanakkor nem értett egyet, hogy az uniós csatlakozás előtti szerződéseket nem érintik. A szocialista politikus az árfolyamveszteséget nevezte a probléma valódi okának, amire szavai szerint semmilyen megoldást nem kínál a kormány. Emiatt a gazdaságpolitika átalakítását sürgette és azt javasolta, hogy különítsenek el 300 milliárd forintot a presztízsberuházások rovására, hogy legyen fedezet a nehézség helyzetbe került emberek megsegítésére. Burány Sándor a Nemzeti Eszközkezelő helyett egy ingatlanalap létrehozását szorgalmazta.
Z. Kárpát Dániel szerint a javaslatnak vannak jó és hibás elemei, és vannak tévútjai is, aki az MSZP által javasolt alapot az eszközkezelőhöz hasonló konstrukciónak nevezte, és kijelentette: a tulajdonosok ne legyen bérlők lakásukban. A jobbikos politikus felháborítónak tartotta a Bankszövetség hozzáállását is amiatt, hogy meg akarják mondani, kinek segítsen az állam. Leszögezte: csak olyan bankokat tűrnek meg, amelyek képesek a magyarok gyarapodás érdekében dolgozni, és nem vesznek el igazságtalanul semmit. A cél, hogy egy forint se maradhasson indokolatlanul a pénzintézeteknél, a „lopott holmit vissza kell adni” – fogalmazott.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint 2010 előtt a forint túl volt értékelve, így nem az árfolyamot kell okozni, hanem azokhoz kell fordulni, akik ezt előidézték. Jelezte: a Kúria döntésével összhangban továbbmentek volna és a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentést is indokoltnak tartják visszafizettetni.
Répássy Róbert a felszólalások után közölte: látszik az egyetértés; ezért a javaslat elfogadását kérte és jelezte, hogy további lépések következnek.
