A korábban vártnál jóval több pénz járhat vissza a devizahiteles ügyfeleknek az árfolyamrés jogtalan használata miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban közzétett egy iránymutatást arról, hogy milyen módszertan szerint kell kiszámolni az eladási és vételi árfolyam használatából fakadó, ügyfeleket ért veszteségeket. – Igaz ugyan, hogy a jegybanki módszertan használata nem jogszabály által előírt kötelezettség, de a későbbiekben az MNB által kötelezően lefolytatandó ellenőrzés alapjául szolgál – olvasható a jegybank közleményében.
Az átszámítási iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB-árfolyam alkalmazásának kötelezettsége. A nemzeti bank alapvetése az, hogy az átszámításnak olyan elveken kell nyugodnia, hogy egyik ügyfél sem járhat rosszabbul, mintha a pénzintézetek a jegybank középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során.
Ez azért fontos, mert az árfolyamrés használata miatt már a hitel felvételekor az indokoltnál magasabb volt az ügyfél tartozása, a törlesztőrészletek kiszámításánál használt árfolyam miatt pedig a havi kiadásokat emelte meg. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy amikor az ügyfél például svájcifrank-alapú hitelt vett fel, akkor a bank ezt alacsonyabb, vételi árfolyamon folyósította neki. Ezzel szemben amikor a törlesztésre került sor, a fizetendő forintösszeget már eladási árfolyamon számolták ki, így a törlesztőrészletek értelemszerűen magasabbak lettek, mintha középárfolyamot alkalmaztak volna.
A Portfólió.hu számításai szerint csak az árfolyamrés jogtalan használatának kompenzálása 100 milliárd forintba kerül majd a bankrendszernek. Az MNB javaslata ugyanis nem egyszerűen kamatos kamattal fizettetné vissza a jogtalanul beszedett pénzeket az ügyfeleknek, hanem a tőketartozásukat is csökkentené. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a túlfizetést minden időpontban tőketörlesztéseként kell értelmezni. Ez alapján a hitel felvételétől kezdve hónapról hónapra meg kell határozni, hogy mennyi lett volna az adós tartozása, amennyiben MNB-középárfolyamon számolták volna a törlesztőrészleteket. A beszedett és a módszertan szerinti törlesztőrészlet különbségét pedig úgy kell kezelni, mintha az adós azzal a tőkerészét törlesztette volna elő, viszont ezért a bankok nem számolhatnak fel semmilyen költséget. Természetesen a következő hónap tartozásának kiszámításánál figyelembe kell venni az előző hónapok túlfizetés miatti előtörlesztéseit is, így a reális és a beszedett összeg különbsége folyamatosan növekszik.
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.
