Minden segítséget megad az Országos Bírósági Hivatal (OBH), hogy a Fővárosi Törvényszék a következő napokban fogadni tudja, kitűzze és elbírálja a bankpereket – erről számolt be érdeklődésünkre az OBH vezetője. Lapunknak adott interjújában Handó Tünde elmondta: az elképzelhető legnagyobb ügymennyiségre, négyszáz eljárás lefolytatására készítik fel az igazságszolgáltatást. Az elnök beszélt arról is, hogy helyesnek tartaná, ha gyakorló bírót is megválasztanának az alkotmánybírói testületbe.
– Mostantól a Fővárosi Törvényszék bármelyik pillanatban számíthat rá, hogy a hazai pénzintézetek kérelemmel fordulnak hozzá a devizahitelek ügyében. Az ilyen, újfajta perek megindítására augusztus 26-ig van lehetőség. A bíráknak ugyanakkor a régi eljárásokat fel kell függeszteniük. Hogyan tekint az ebből adódó nem mindennapi feladatokra?
– Ami a jelenleg folyó csaknem tízezer devizapert illeti, azokban az Országos Bírói Tanács július 22-én soron kívüli eljárást rendelt el. Ennek alapján – a nemrégiben elfogadott törvényt is figyelembe véve – a bíróságon rövid időn belül előveszik, áttekintik az aktákat, felfüggesztő határozatot hoznak, egyben tájékoztatják az ügyfeleket az adott lépésről. Az egy hete megkezdődött folyamatot augusztus közepéig be kell fejezni. A másik kategóriában, a várható új perek kapcsán azt mondhatom el: az Országos Bírósági Hivatal minden segítséget megad ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék fogadni tudja, megfelelő időben kitűzze, és lezárja a pereket. Ez egyebek között azt jelenti: a kerületi bíróságok munkatársai is készen állnak, hogy – a főváros keretei között – részt vegyenek a munkában. Több szervezést igényel viszont, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán is garantálni tudják a technikai és személyi feltételeket, hiszen ez a bíróság jelenleg is az egyik legnagyobb leterheltséggel dolgozik. A táblán más szervezetek bíráinak a segítségére is szükség lesz.
– Hallani lehetett arról, hogy száz titkár és háromszáz bíró mozgósítható, noha az igazságszolgáltatásban nemrégiben kezdődött el a nyári szünet.
– Úgy számolunk, hogy akár négyszáz pénzintézet is kérelmet adhat be, habár azt előre nem tudhatjuk, valójában hányan fordulnak majd bírósághoz. Mindenesetre az elképzelhető legnagyobb ügymennyiségre készítjük fel az igazságszolgáltatást. Hozzátartozik ehhez, hogy az új törvény speciális illetékességi szabályokat tartalmaz, kizárólag a Fővárosi Törvényszékre bízza az ilyen ügyek elsőfokú eldöntését. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, végső soron pedig a Kúria hozhatja meg az ítéletet. Az új típusú perekben egyébként a bankok azt a kérdést vihetik a bíróság elé, hogy tisztességes volt-e az általuk megfogalmazott általános szerződési feltétel, amely az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tette.
– A bankperekben is nyilvános tárgyalást tartanak majd?
– Természetesen, hiszen a jogszabályból ez következik.
– Az új típusú devizaügyek a jövőben találkoznak majd a régi, felfüggesztett eljárásokkal? Ha például kiderül, hogy valamelyik bank szerződési feltétele tisztességtelen volt, annak a konzekvenciáit vajon levonhatják a korábban kezdődött perekben?
– Ez minden bizonnyal így lesz. A jogalkotók ugyanis már bejelentették, hogy még az ősszel elkészül egy második devizahiteles-törvény. Ez a jogszabály meghatározza majd, hogyan kell elvégezni, lezárni a pénzügyi elszámolást a bankok és az ügyfelek között. A majdani paragrafusok szabhatják meg, mi történjék a felfüggesztett devizaperekkel. A jogpolitikai szándékokról, ezek részleteiről nekem persze nincs tudomásom, a törvényhozást, a hatástanulmányok elkészítését azonban adatszolgáltatással segíteni tudjuk. Igyekszünk kimutatni, hány pénzintézet érintett az eddigi perekben, emellett milyen címen és milyen összeget követelnek az ügyfelek.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában találja.
