Elfogadták a devizahiteleseket segítő törvényt

A parlament 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. Teljesült a kormány célja, sikerült kiküszöbölni a szerződések tisztességtelen feltételeit.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.

A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek. A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. A törvény tartalmazza a folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.

A meglévő szerződések esetében – akár forint- akár devizahitelek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. A kabinet kormány várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

A Kúria június 16-án mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a köztévé esti műsorában hangsúlyozta, hogy a módosítások az ügyfelek érdekét szolgálják.

Önállóvá válik a Testnevelési Egyetem szeptembertől, állami fenntartásba kerül a Pető Intézet és bevezetik a kancellári rendszert a felsőoktatási intézményekben – a többi közt ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet pénteken fogadott el az Országgyűlés. A változtatásokat 129 igen 34 nem és 21 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A módosítás köznevelést érintő része értelmében a korábbi bejelentésnek megfelelően a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosított lesz az évi 25 munkanapnak megfelelő pótszabadság.

Csak akkor csökkenthető az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az Országgyűlés pénteken 151 igen, 35 nem szavazat mellett fogadta el a fideszes L. Simon László indítványát, amely a június 11-én megszavazott törvényt módosítja.

A megváltoztatott jogszabály értelmében a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot.

A reklámozóknak emellett nyilatkozniuk kell az adókötelezettségükről, és ha ezt nem teszik meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. Az adót magánszemélyeknek nem kell megfizetni.

Nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót. Nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek. Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel.

A jogszabály pontosítja a nettó árbevétel fogalmát is, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap.

Változnak az internetes reklámokra vonatkozó szabályok: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózik a jövőben.

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyűlés által  pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.

A bankszövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében rámutat: az új jogszabály által érvényesített  gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra – teszik hozzá. A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt.