Folytatódik a devizaügy elemzése

Minden bizonnyal az év végén fejeződhet be a devizaügy jogi részleteinek tisztázása.

Jakubász Tamás
2014. 07. 02. 3:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakmai megállapítások a devizahitelek okozta problémák végleges rendezésénél is fontos szerepet kaphatnak. A testület elsősorban arra keresi a választ, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók akkor, ha a devizakölcsön-szerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítja, de a kontraktus olyan hibában szenved, hogy azt az ítélkező tanács sem tudja orvosolni – tudatta a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága lapunk megkeresésére. A csoport áttekinti majd azokat az eseteket is, amikor arra derült fény, hogy a szerződésnek csak egy-egy pontja érvénytelen.

Emellett napirendre kerül az utóbbi időben oly sokat emlegetett elévülés témája, s tárgyal a testület a devizaperek bizonyos eljárásjogi kérdéseiről is. A felvetések tisztázása azért is lehet szükséges, mert ezeket a témaköröket sem a tavaly decemberi, sem a június 16-i jogegységi határozat nem rendezte teljeskörűen.

Mint megtudtuk, a huszonkét tagú csoport április elején megkezdte az elemzést, a munkában számos bíró, valamint két egyetemi professzor, egy ügyvéd és a Legfőbb Ügyészség képviselője vesz részt. Kiemelhető, hogy a testületet Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője irányítja. A bírósági szakember jól ismeri a devizaügyek témakörét: Wellmann kezdeményezte a hitelkérdésekben állást foglaló jogegységi eljárás megindítását, ő fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyekre a Kúria december, majd június közepén választ adott.

A joggyakorlat-elemző csoportok tevékenységéről, jelentőségéről szólva annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a devizaügyek első, nagyobb jogi vizsgálatát éppen egy ilyen testület végezte el még 2012-ben. Az akkori csoport a fogyasztói szerződések egyoldalú módosításának témakörét járta körül, s fontosabb megállapításait utóbb polgári kollégiumi véleménybe foglalták. A 2012-es állásfoglalás most komoly szerephez jutott: a júniusi jogegységi határozat átvette az akkori érveket, így a két évvel ezelőtti szempontok alapján ítélendő meg, mikor tisztességtelen a bankok egyoldalú szerződésmódosítása, kamatemelése.

A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.