A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit határozathozatalok követnek. A parlament ez idő alatt elfogadhatja a kormány devizahiteseket segítő javaslatát, amely a Kúria legutóbbi döntéséhez igazodva készült. A végleges jogszabály várhatóan a 2004 után hitelt felvevőkre vonatkozik majd, ez alól kivételt a végtörlesztésben érintettek, valamint azok jelentenek, akiknek a kölcsönszerződését az eszközkezelő már rendezte.
A képviselők semmissé tehetik a bankok által alkalmazott árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását –, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Dönthetnek arról is, hogy a pénzintézetek nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Az új törvény emellett kimondaná azt is, hogy felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-éig.
A devizahiteleseket érintő javaslat mellett szavazás várható a kormány felsőoktatást érintő módosításairól is, amelynek révén az egyetemek gazdasági irányítását kancellárok vehetik át a rektoroktól. Az előzetes napirend szerint zárószavazásra lehet számítani még a termőföldről, a reklámadóról, az elektronikus sportfogadásról, valamint a kormányzati szerkezetátalakításról szóló törvény esetében.
A szavazások után három újabb kormánypárti javaslat vitája kezdődhet meg, köztük Németh Szilárd közműszolgáltatásokat érintő előterjesztéséről, amely kiterjesztené a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét a víziközmű-szolgáltatókra és a kéményseprő-ipari közszolgáltatókra.
Orbán Viktor kormányfő korábban azt közölte, szeptemberben újabb törvény születhet a devizahitelesek védelme érdekében, amely „a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolásról” szól majd, vagyis arról, hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek.
A Fidesz frakcióvezetője a köztévé esti műsorában hangsúlyozta, hogy a módosítások az ügyfelek érdekét szolgálják. Az elévülés az egyik legfontosabb módosító indítvány, amely egyértelműen kimondja, hogy a 2009 előtt keletkezett követeléseket is be lehet hajtani a bankokon, a másik fontos javaslat megtiltja a kamatemelést. Rogán Antal kijelentette: „Mi is láttuk, hogy elindultak kamatemelési próbálkozások, a bankok pluszpénzeket akartak kasszírozni a kamatemeléssel, ezt tiltjuk meg.” Hozzátette: a bankok nem tudnak most egy újabb bőrt lenyúzni az ügyfelekről.
A politikus július közepére várja a jogszabály kihirdetését. Rogán a műsorban kitért arra, hogy a helyzetet nemcsak ez a törvény rendezi, hanem a szeptemberi elfogadásra váró másik kettő: az egyik a forintosításról szól, a másik pedig arról rendelkezik, milyen formában kapják meg az ügyfelek azt az összeget, amelyet a bankoknak vissza kell fizetniük a számukra.
A frakcióvezető közölte, hogy akit kár ért, érvényesítheti az érdekeit, de hangsúlyozta: az állam azoknak az érdekét fogja képviselni, akik jelenleg is nyögik a devizahiteleket. Akik élhettek a végtörlesztéssel, azok már kiszálltak a devizahitel-csapdából, s bár az ő jogaik is érvényesek, azt nekik kell érvényesíteniük a bankokkal szemben – közölte Rogán. Hozzátette: nagyon rövid eljárási időket szabtak, s a bíróságok vállalták, hogy a devizahiteles ügyekben nyáron nem tartanak ítélkezési szünetet, így körülbelül október végére lezárulhatnak a perek. A politikus néhány száz perre számít.
Arra az újságírói kérdésre, milyen árfolyamon állítják át a devizahiteleket forinthitelekre, Rogán Antal közölte: a Fidesz-frakció és a Magyar Bankszövetség között vita van erről. A párt szerint meg kell osztani az árfolyamkockázatot, azaz nem vállalhat minden kockázatot az ügyfél, s ezért a kormányt arra kérték, hogy végezzen számításokat, és tárgyaljon a bankokkal. Erről végső döntés szeptemberben várható – mondta a politikus. „Az árfolyamkockázatot meg kell osztani, azt nem tudjuk elfogadni, hogy a bankok megpróbálnak mindent rászorítani az ügyfelekre.”
Rogán Antal emlékeztetett: a magyar jogrendszerben a kilencvenes évek elején volt már arra példa, hogy a körülmények jelentős megváltozása folytán a törvényhozás a bankrendszernek adott igazat. „Most a fordított helyzetet éljük meg, azt gondolom, most az ügyfeleknek kell igazat adnunk a bankokkal szemben” – nyilatkozta.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: a bankok a megemelt kamatokon és az elmúlt időszakban iszonyatos mennyiségű pénzt kerestek a devizahiteleseken, s az ott keletkezett tisztességtelen profitot vissza kell adniuk. „Egy fair bankrendszer csak akkor tud igazán fair módon működni, ha az alapjai is azok. [ ] Ennek az árát meg kell fizetni, de ez nem jelenti azt, hogy az állam ebben nem vállalhat a bankok oldalán felelősséget, a végtörlesztésnél is az összes költség egyharmadát az állam vállalta – közölte Rogán Antal. – Hogy most vállal-e ilyet, azt a kormánynak kell eldöntenie.”
A Magyar Nemzet információi szerint minden bizonnyal az év végén fejeződhet be a devizaügy jogi részleteinek tisztázása. Ekkorra készülhet el ugyanis összegzésével az a kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálja meg.
Az árfolyamkockázat ügyében a bankok és a hitelfölvevők osztoznak a felelősségen – mondta a Fidesz frakcióvezetője június 30-án az M1 Napirend előtt című műsorában. Hozzátette, a párt azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket.
