Rábólintottak: elszámoltatják a bankokat

A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016 áprilisáig.

Az elszámolási módszertan főszabálya – mint azt expozéjában az igazságügy-miniszter is kifejtette -, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.

Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

A jogszabály felhatalmazást ad az MNB-nek, hogy az elszámolási módszertan részletes szabályait rendeletben határozza meg. Az is a jegybank joga lesz, hogy ellenőrizze az elszámolást.

Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.

Amellett, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskori kamatszintre, a jogszabály banki kamatemelési moratóriumot is bevezet legkésőbb 2016. április 30-áig, így a pénzintézeteknek nem lesz joguk egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy legkésőbb a 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek a hitelek átlátható árazására.

A törvényalkotási bizottság módosítását elfogadva azt is rögzítették, hogy a bankok nem mondhatják fel a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban.

Az elszámolással kapcsolatban az ügyfelek panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak. A törvény szabályozza a félbeszakadt végrehajtási eljárásokat is. E szerint ezek leghamarabb az elszámolás után folytathatók.

A Fidesz frakcióvezetőjének szeptember közepi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot. Rogán Antal szerint ezermilliárd forint körül van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.

Az elszámolási törvény túlnyomó része november elsején lép hatályba.

Ismert, az Országgyűlés szerdán titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypártok jelöltjeit – bővebben róluk ide kattintva olvashat.