Vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Fővárosi Főügyészség életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott esetében.

MNO
2014. 09. 18. 6:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hatalmas erőkkel meginduló nyomozás kiderítette, hogy a felrobbantott kis Polskit hamis személyi igazolvánnyal vásárolta meg Jozef Hamala, egy szlovák állampolgárságú, szlovák és magyar alvilági kapcsolatokkal rendelkező férfi, akit azonban a nemzetközi körözés ellenére nem találtak meg. Hamalát a rendőrség ismerte már mint a hírhedt Josef Rohác szervezetének tagját.

A cseh rendőrség 2008. október végén közúti ellenőrzés során elfogta Jozef Rohácot. A kiadatási eljárás után 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés miatt vádat emelt ellene. Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, és 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (egy másik, a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-ei merényletben), de két év börtönre ítélte robbanóanyaggal visszaélés miatt, és három évre kiutasította Magyarországról. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás nem történt.

Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Szlovákia kiadta Magyarországnak, ahol előzetes letartóztatásba került. Az ellene folyó vizsgálat során az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok.

A Terrorelhárítási Központ 2012. július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések miatt. Egyikük, Portik Tamás 1994 és 2000 között az – olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt. A cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját is vezette.

A hatóságok őt gyanúsítják az 1996-os Prisztás-gyilkossággal, valamint Seres Zoltánnak és testőrének meggyilkolásával is. Portik Tamás a vádirat szerint 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Egy ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre az áldozatot, ahol Portik Tamás testőre pisztollyal megölte őt. Portik Tamást a Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt 2014 februárjában első fokon, nem jogerősen tizenegy év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.