A zsidó felekezet vallási műsorában Kósa Lajos a felújított Kápolnási utcai zsinagóga szeptemberi átadása után azt mondta, Debrecen lakói már számtalanszor megmutatták, hogy helyén van az eszük és a szívük. Kiemelte, hogy a debreceni városházán dolgozó hivatalnokok több száz debreceni zsidó ember életét mentették meg a vészkorszakban. Ezért a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ki is tüntette őket 2001-ben. A polgármester külön kitért Baltazár Dezsőnek, a Tiszántúli Református Egyházkerület egykori püspökének magatartására, ő a zsidótörvények életbe lépése után minden vasárnap tüntetőleg együtt sétált a Piac utcán a zsidó hitközség rabbijával. Hozzátette, hogy számtalan ilyen történetük van.
Kósa Lajos elmondta, a Kápolnási utcai zsinagóga után fel kell újítaniuk a Pásti utcai ortodox zsinagógát, a Petőfi téren pedig építészeti emléket állítanak a második világháborús amerikai bombázás során elpusztított zsinagógának. A polgármester arról is beszélt, hogy Debrecenben él a legnagyobb vidéki zsidó közösség, és azt szeretné, ha ez a közösség „tovább virulna és gyarapodna”. „Mi együtt vagyunk egy közösség” – fogalmazott.
Kósa Lajos a műsorban szimbolikus értékű tettnek nevezte, hogy a Debreceni Zsidó Hitközség elnökével, Horovitz Tamással egyetértésben és vele együttműködve elbontatták azt a falat, amely a zsinagógát és a mellette lévő közösségi házat elválasztotta. Ennek az volt a célja, hogy „kinyíljon a tér”, és jelképezze, hogy a város és a hitközség együtt gondolkodik – hangsúlyozta Debrecen polgármestere. Az interjú végén Kósa Lajos minden jót kívánt a zsidó újév, az 5775. zsinagógai év megkezdése alkalmából minden zsidó embernek.
